3000 éves gyereklábnyomokra bukkantak egy egyiptomi palota maradványainál

2017. február 16. 17:25

3000 éves gyermeklábnyomokat találtak a II. Ramszesz uralkodása alatti egyiptomi főváros, Per-Ramszesz egyik, feltehetően királyi palotaként vagy templomként szolgáló hatalmas épületének romjainál. A rejtélyes nyomokra ritka festett vakolattöredékek mellett találtak rá.

Korábban

Mahmúd Afifi egyiptomi régész, a műemlékvédelmi minisztérium ókori egyiptomi műemlékek osztályának vezetője „valóban monumentálisnak” nevezte az épületet. A hildesheimi Roemer-Pelizaeus Múzeum épületet feltáró régészcsoportja a lelőhelyen egy két és félszer nyolcméteres habarcskeverő gödörre bukkant rá. A gödör alján egy réteg habarcs, valamint az abba süllyesztett kis lábnyomok még mindig láthatók voltak – olvasható a Seeker cikkében.

A gyermekek lábnyomai 15-17 centiméteresek, ami modern gyermekek esetében 3-5 évesekre utal – fejtette ki a feltárás vezetője, Henning Franzmeier. A régészek a lábnyomok alapján nem jelenthetik ki, hogy egynél több gyermek járt a gödörben, mivel a nyomok nem maradtak fenn elég jó állapotban, a köztük lévő különbségek pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy magabiztos kijelentést fogalmazzanak meg a habarcsot összetapicskoló gyerekek számáról.

A Nílus legkeletibb ágán, Kairótól mintegy 105 kilométerre, északkeletre felépített Per-Ramszesz II. Ramszesz 66 éves uralkodása alatt (Kr. e. 1279-1213), valamint az ezt követő évszázadban virágzó város volt. A város mintegy 25 négyzetkilométeres kiterjedésével a késői bronzkor egyik legnagyobb települése volt a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten – mondta Franzmeier.

A város műemlékeit és templomait azonban kifosztották, az építkezésekhez felhasznált köveket Taniszban, valamint más városokban hasznosították újra. Per-Ramszesz elhagyott és elfelejtett városával több ezer évig senki sem foglalkozott. Mára a felszínen semmi nyoma nem maradt a város ragyogó múltjának, mágneses eszközök segítségével azonban sikerült azonosítani a helyi maradványokat.

A módszer segítségével meghatározták az egykori falak elhelyezkedését. 1996 és 2012 között Helmut Becker, a Bajor Állami Műemlékvédelmi Hivatal geofizikusa, valamint munkatársai végeztek vizsgálatokat a helyszínen, egy mintegy 2,6 négyzetkilométeres területen, amely így az egyik legnagyszabásúbb felmérés volt a régészet történetében.

A szakértők azonosították többek között a Franzmeier csapata által feltárt épületegyüttest is. A mintegy kétszázötvenszer százötven méteres komplexum hasonló méretű, mint a Ramesszeum néven ismert thébai halotti templom, és Franzmeier szerint a központi rész egyértelműen egy temploméra emlékeztet.

A gyermeki jelenlét oka rejtély. Bár a gyerekmunkára az ókori Egyiptomban nem vonatkoztak a modern kori nyugati világban bevezetetthez hasonlóan szigorú szabályok, ám a lábnyomok olyan kicsik, hogy nem feltételezhető, hogy „tulajdonosaikat” (vagy tulajdonosukat), 3-5 éves gyerek(ek)et is dolgoztatták.

A következő ásatási szezonban folytatni fogják az egyelőre csak részlegesen megtisztított gödörnél folyó munkálatokat. A kutató specialisták munkálatokba történő bevonását tervezi annak érdekében, hogy a lábnyomokról többet tudjanak meg. A gödörben festett – fekete sárga, piros és a kék több árnyalatában pompázó – vakolatdarabokat is találtak, amelyek többsége azonban túl kicsi volt ahhoz, hogy bármilyen motívumot azonosítsanak. A kutatók egyelőre nem tudták azonosítani a törmelék eredetét, ám feltételezhetően a hatalmas épületegyütteshez tartoztak.