Így kezdődött a román-magyar hidegháború

A román vasfüggöny

Rákosi Mátyás 1948 novemberében Mezőhegyesen találkozott a Román Kommunista Párt főtitkárával, Ghiorghiu-Dejzsel és Lucával. Rákosi sérelmezte kollégájának a magyar kommunista sajtó romániai terjesztésének akadályozását, a magyar tanügy felszámolására tett lépéseket és a "majdnem megszűnt kereskedelmi forgalmat", valamint ismét szóvá tette a magyar állami vagyon ügyét is. A fokozatos határzárással kapcsolatban Rákosi a lenini elveken nyugvó nemzetiségpolitikát kérte számon a román féltől, mert mint mondta, két szocialista ország esetében nem lehet olyan a viszony, mint amilyen Horthy Miklós és Ion Antonescu államai között volt.

Merthogy a román vezetés már az államhatárok 1947-es szerződéses megszilárdulása után igyekezett akadályokat gördíteni azok átjárhatósága felé: 1947 végére megszüntették a kishatárforgalmat, de a határ teljes lezárására csak 1948 decemberében került sor, mikor alkalmazásra került a budapesti vízumegyezmény, amely csak a szolgálati utakra korlátozta a határforgalmat.

A román fél ezt követően nekikezdhetett a határzár, azaz a vasfüggöny kiépítéséhez: a határtól számított ötszáz méteres sávban kiirtották a magas növényzetet, tízméteres sávban pedig akadályokat emeltek az illegális határátlépések megakadályozására. A vízumkényszerrel és a határ hermetikus lezárásával ezzel megszűnt a szokott személyforgalom a két ország között - akárcsak a nyugati világ felé (a tárgykörrel részletesebben foglalkozik: Fülöp Mihály-Vincze Gábor: Vasfüggöny keleten. Debrecen, 2007.)

Így 1948-1949 telétől Magyarországot három égtáj felől vette körül határzár: Ausztria felől a Churchill által Settin-Triesztinek nevezett vasfüggöny, amely 1948-tól a déli határon folytatódott Jugoszlávia felé, s ehhez hozzávehetjük a Szovjetuniót védő ún. "második vasfüggönyt" is, amelyhez immár csatlakozott a román határzár. A hazánkkal szomszédos öt állam közül tehát kettő maga "zárkózott" el, további kettővel szemben pedig a szocialista tábor húzta védfal állt. Az alföldi vasfüggöny alkotta érthetetlen helyzetnek a megoldását ráadásul az is nehezítette, hogy a két állampárt (Kominformon kívüli) párbeszéde 1949-1954-ig szünetelt. A román-magyar hidegháború időszaka ezzel kezdetét vette.

A kutatás a Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Mini-hidegháborúk?
2. A második Trianon után
3. 1948, a szövetség éve
4. Rákosiék és a magyar ügy
5. A román vasfüggöny

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról