2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Így kezdődött a román-magyar hidegháború

2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter

A román vasfüggöny

Rákosi Mátyás 1948 novemberében Mezőhegyesen találkozott a Román Kommunista Párt főtitkárával, Ghiorghiu-Dejzsel és Lucával. Rákosi sérelmezte kollégájának a magyar kommunista sajtó romániai terjesztésének akadályozását, a magyar tanügy felszámolására tett lépéseket és a "majdnem megszűnt kereskedelmi forgalmat", valamint ismét szóvá tette a magyar állami vagyon ügyét is. A fokozatos határzárással kapcsolatban Rákosi a lenini elveken nyugvó nemzetiségpolitikát kérte számon a román féltől, mert mint mondta, két szocialista ország esetében nem lehet olyan a viszony, mint amilyen Horthy Miklós és Ion Antonescu államai között volt.

Merthogy a román vezetés már az államhatárok 1947-es szerződéses megszilárdulása után igyekezett akadályokat gördíteni azok átjárhatósága felé: 1947 végére megszüntették a kishatárforgalmat, de a határ teljes lezárására csak 1948 decemberében került sor, mikor alkalmazásra került a budapesti vízumegyezmény, amely csak a szolgálati utakra korlátozta a határforgalmat.

A román fél ezt követően nekikezdhetett a határzár, azaz a vasfüggöny kiépítéséhez: a határtól számított ötszáz méteres sávban kiirtották a magas növényzetet, tízméteres sávban pedig akadályokat emeltek az illegális határátlépések megakadályozására. A vízumkényszerrel és a határ hermetikus lezárásával ezzel megszűnt a szokott személyforgalom a két ország között - akárcsak a nyugati világ felé (a tárgykörrel részletesebben foglalkozik: Fülöp Mihály-Vincze Gábor: Vasfüggöny keleten. Debrecen, 2007.)

Így 1948-1949 telétől Magyarországot három égtáj felől vette körül határzár: Ausztria felől a Churchill által Settin-Triesztinek nevezett vasfüggöny, amely 1948-tól a déli határon folytatódott Jugoszlávia felé, s ehhez hozzávehetjük a Szovjetuniót védő ún. "második vasfüggönyt" is, amelyhez immár csatlakozott a román határzár. A hazánkkal szomszédos öt állam közül tehát kettő maga "zárkózott" el, további kettővel szemben pedig a szocialista tábor húzta védfal állt. Az alföldi vasfüggöny alkotta érthetetlen helyzetnek a megoldását ráadásul az is nehezítette, hogy a két állampárt (Kominformon kívüli) párbeszéde 1949-1954-ig szünetelt. A román-magyar hidegháború időszaka ezzel kezdetét vette.

 

A kutatás a Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár