Így kezdődött a román-magyar hidegháború

Rákosiék és a magyar ügy

A Budapestre érkező Petru Grozát a magyar kormány képviselői fogadták a pályaudvaron (első sor balról jobbra): Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Szakasits Árpád, Veres Péter és Ortutay Gyula.

Budapest azonban nem táplálta a párizsi béke megkötése után a román félelmeket, s nem törekedett a területi igények fenntartására. Sőt Gyöngyösi István bukaresti nagykövetet, amiért kapcsolatot tartott több romániai kommunista magyarral (így információkat szerezve például a Román Kommunista Pártról), a Rajk-perben letartóztatták, majd a Securitate tisztjeinek a kérdéseivel kellett az Andrássy út 60. vallatószobájában szembesülnie.

Eközben Magyarországon is a tabu témák közé tartozott Erdély kérdése és a román-magyar viszony (az 1953-as Föltámadott a tenger című filmből is részben ezért maradt ki a 12 pont). Az ezeket érintő ügyeket ráadásul a két állampárt maroknyi elitjének titkos találkozóin beszélték meg, így megbízható hivatalos forrásokra nem támaszkodhatunk - a román-magyar hidegháború vizsgálatára is rányomja tehát a bélyegét a diktatúrák azon jellemzője, miszerint a fontos kérdések legtöbbször a nyilvánosságot és a jegyzőkönyvezést nélkülöző megbeszéléseken, találkozókon, vagy akár vadászatokon dőltek el, megnehezítve a történészek munkáját.

Az erdélyi magyar vagyon ügye viszont már politikai lépésekre késztette a magyar kommunista vezetést. Még a román király hozta létre 1945-ben az Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztárat, amelynek célkeresztjébe többek között a magyar állampolgárságú természetes és jogi személyek vagyonának elkobzása tartozott. A 24 államosított erdélyi bank egyharmada volt magyar, de zárolták a magyar állami hatóságok ingatlanjait is (mint köztudott, Észak-Erdély 1940-1944-ig ismét a magyar állam része volt), ahogy a Magyarországra és Németországra menekültek vagyonait is.

Lotar Radaceanu román munkaügyi, Anna Pauker román külügyminiszter, Petru Groza miniszterelnök és Bognár József, Budapest polgármestere városnézésen a Szabadság téren a szovjet emlékműnél

A budapesti vezetés hangsúlyozta, hogy a magyar állami vagyont ne kapitalista, hanem állami tulajdonként kezeljék. A Magyar Dolgozók Pártja nem sokkal megalakulása után felbecsültette az így kisajátított magyar vagyont. A MDP Külügyi Bizottsága az így (1943-as értéken számolva) kapott 33 milliárd pengős vagyon kártérítésére tízéves törlesztési tervet javasolt a Groza-kormánynak, amely válaszul a világháború alatt Észak-Erdélyből a trianoni Magyarországra deportált zsidók vagyonát követelte - igaz, ez a Budapest által követelt összeg huszadára rúgott.

A taktika egy előnytelen kompromisszumhoz vezetett: 1948. szeptember 21-én Bukarestben mindkét fél lemondott az általa követelt kártérítésről. A székely származású Vasilie Luca (Luka László) román pénzügyminiszter ehhez azt a régebbi századokból ismert frázist fűzte indoklásul, hogy a zár alá vett magyar vagyont egyébként is a "magyar urak a románok kizsákmányolásával" szerezték.

1. Mini-hidegháborúk?
2. A második Trianon után
3. 1948, a szövetség éve
4. Rákosiék és a magyar ügy
5. A román vasfüggöny

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban