Így kezdődött a román-magyar hidegháború

A második Trianon után

Anna Pauker külügyminiszter, Petru Groza román miniszterelnök és Lucretiu Patrascanu igazságügyminiszter, azaz a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó román kormányküldöttség tagjai városnézésen a budai Várban. 

A román vezetés 1947-ben abban jelölte meg a két ország közti bizalmatlan viszony okát, hogy a magyar politikában a "demokratikus", azaz kommunista elemek még nem dominálnak. Ezzel szemben Gyöngyösi István, Magyarország bukaresti nagykövete akként vonta meg a magyar-román kapcsolatok mérlegét, hogy Bukarest tervszerűen igyekszik visszaszorítani a romániai magyar kisebbség érdekeit, például különböző gazdasági és jogi módszerekkel a magyar adózókra háromszor akkora terheket rónak, mint más román állampolgárokra. A párizsi békeszerződés (1947. február 10.) után akadályozni kezdték a magyarországi szellemi termékek behozatalát, de a határok átjárhatóságát is korlátozták: útlevelet csak útibeszámoló alapján adhatott a román Állambiztonsági Igazgatóság, ami például a kettősbirtokosoknak is kárt okozott.

1947 augusztusában Biharugra közelében súlyos határincidensre került sor, amely során a román határőrség négy magyarországi kaszáló parasztot megölt. A magyar diplomáciának végül annyit sikerült elérnie, hogy a román állam kárpótolja az elhunytak családjait. Bár a magyar-román határincidensek történetében ez csak egy fejezet volt, a biharugrai eset után, 1947 szeptemberére még a kishatárforgalmat is megszüntették.

Dinnyés Lajos kisgazdapárti kormányfő 1947. novemberi bukaresti látogatásakor lemondott a területi követelésekről, ám cserébe egy, a római katolikus egyházat érintő kulturális egyezménynél többet nem tudott kicsikarni. A párizsi békeszerződés után ez persze legfeljebb megerősítésként szolgált, a célja ezzel kedvezőbb tárgyalási pozíció szerzése volt.

A Budapesti Tudományegyetemen (az ELTE jogelődje) végzett, így magyarul is kiválóan beszélő Petru Groza román kormányfő kabinetje (1945-1952) emellett a Szovjetunióban raboskodó erdélyi magyar hadifoglyok hazaengedését is késleltette, ugyanakkor magyarországi hadifoglyok is voltak még erdélyi román fogolytáborokban az 1944-1945-ös román-magyar háborúból, ráadásul a GULAG-ról hazatért magyarokat a román hatóságok automatikusan szállították tovább saját hadifogoly-táboraikba.

1. Mini-hidegháborúk?
2. A második Trianon után
3. 1948, a szövetség éve
4. Rákosiék és a magyar ügy
5. A román vasfüggöny

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban
• A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai
• Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
• Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját
• Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme
• A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban?
• A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
• Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
• Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében