Gazdasági és népegészségügyi szempontokat is figyelembe vett Reitter Ferenc belvárosba álmodott, hajózható csatornája, amely előtt végül – a magas költségek miatt – a pesti képviselők feküdtek keresztbe. A terv mégsem tűnt el nyomtalanul: a kijelölt nyomvonal a későbbi városrendezési elképzelések során új értelmet nyert.

Reitter Ferenc 1813. március 1-jén, Temesváron született. Mérnöki tanulmányait már Pesten, a Mérnöki Intézetben (Institutum Geometricum) végezte, ahol Magyarország vízrajzi felvételeit készítette el, oklevelét 1835-ben kapta kézhez. 1833 és 1839 között az Országos Építészeti Főigazgatóságnál dolgozott, majd 1844-ig részt vett a Tisza és Maros térképezési és vízműtani munkálataiban.

1844-ben Hieronymi Ottó mellé kerül, s a Pozsony-Nagyszombati lóvasút építésénél működött közre; ennek alépítményét akkoriban úgy tervezték és építették meg, hogy később a gőzüzem próbáját is kiállhassa. Hieronymi Ottó kiemelkedő szerepet játszott a hazai folyók vízrajzi felmérésében, amiben nagy segítségére volt a négy, Széchenyi Istvánhoz közel álló kiváló szakember, Reitter, Lechner Gyula, Rauschmann Gusztáv és Perleberg Gusztáv; Reittert és Lechnert nem kellett egymásnak bemutatni, már fiatalkorúk óta ismerték egymást.

Reitter életútja később újra keresztezte Széchenyiét, hiszen 1848-ban, a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium vasúti osztályán igazgatómérnök lett. 1850-ben főmérnökként a Budai Építészeti Hatósághoz került, ahol középítési munkákkal bízták meg. Nem volt olyan grandiózus projekt, amelyben Reitter ne vett volna részt: ő építette meg a lipótmezei elmegyógyintézetet, majd a Dunagőzhajózási Társaság felkérésére nekilátott a dunai rakpart kiépítéséhez a Lánchídnál. Ezt követte a Rudolf-, majd a Ferenc József-rakpart.

1861-ben kidolgozta a főváros építési ügyrendjét és szabályait, a Budai Vár és a város rendezésének és szépítésének tervét. Tanulmányozta európai metropolisok – London, Párizs, Berlin, München – modern városépítészetét. Az így megszerzett tapasztalatainak hasznosításával tervezte meg a mai Andrássy utat és a Nagykörutat, de ő dolgozta ki az országos építési rendszabályt, illetve Budapest csatornázási programját is.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2011. ősz számában olvasható.