Ősi "hippik" az Andokban

Az Antiquity legújabb számában ismertetett leletek új megvilágításba helyezik az egykoron a Titicaca-tavat körülvevő fennsíkon elterülő prekolumbián kultúra mindennapjait és ősi hiedelemvilágát. A tárgyak - amelyek között egy színes fejpánt, illetve a hallucinogének fogyasztásához szükséges fa tubáktálcák, illetve spatulák vannak - a pszichoaktív szerek korai használatának kézzel fogható bizonyítékai.

Tiahuanaco (Tiwanaku) Bolívia legfontosabb prekolumbián kultikus központja volt. Eredete, illetve fejlődésének egyes korszakhatárai a mai napig komoly viták forrása a történészek között. Felemelkedése a 6. század közepére tehető, amikor a Bolívia és Peru területén addig virágzó kicsiny "főnökségek" kénytelenek voltak alávetni magukat két nagy, egységesítésre törekvő hatalomnak; a két hatalmi központ Huari (Wari) és Tiahuanaco volt. A Tiahuanaco Birodalom a Titicaca-tó bolíviai oldalán a 700-as évekig városias településsé növekedett. Legismertebb emlékei a hat T-alakú terasszal ellátott, 15 méter magas Akapana piramis, az egyetlen nagy tömbből kifaragott Napkapu és a félig földbe süllyesztett templom.

Juan Albarracin-Jordan, a La Paz-i Fundación Bartolomé de Las Casas kutatója kollégáival, Jose ́Caprilesszel és Melanie Millerrel a bolíviai Cueva del Chileno nevű régészeti lelőhelyen feltárt, a tudatmódosító szerek korai használatára utaló leleteket elemezte munkája során. A már említett tálcák és spatulák mellett a régészek találtak egy kerunak nevezett poharat is, amelyből a chicha nevű alkoholos kukoricafőzetet itták a térség lakói. Ezt a hagyományt örökítették meg a már korábbról is ismert kőoszlopok - például a híres Bennett-monolit -, amelyeken az emberi alakok bal kezükben egy kerut, a másikban pedig egy tálcát tartanak.

A hallucinogén szerek használata spirituális jelentőségű volt Tiahuanacóban. A tudatmódosítókat használók ugyanis olyan közvetítők voltak, akik a földi élet és a természetfölötti lények közötti kapcsolattartásért feleltek. A hallucinogének a vallási rituálék elengedhetetlen kellékei voltak, de a régészek szerint a maszkot, illetve állatbőrt viselő tiahuanacói sámánok szintén stimulánsokkal (illetve dohánnyal) gyógyították betegeiket, s ember- illetve állatáldozatot is bemutattak.

Capriles külön felhívta a figyelmet arra a tubáktálcára, amelyen egy emberpár látható. A férfialak egyik kezét a nő hasára helyezi, míg az a férfi hátát karolja át. "A női-férfi párok művészeti megjelenítése - mint a kölcsönös tisztelet kifejezőeszköze - hagyományosan fontos szerepet játszott az Andokban élő közösségek életében" - fogalmazott a kutató.

A szakemberek úgy gondolják, hogy a tiahuanacói elit szoros ellenőrzése alatt tarthatta a tudatmódosítókhoz való hozzáférést, az átlagember időnként a gyógyító szeánszok és egyéb ünnepi események alkalmával juthatott hozzájuk. Capriles szerint a hallucinogén szerek köré épült kultúra a birodalom szétesésével hanyatlásnak indult 1100 után, de az új politikai elit nem mondott le az alkoholtartalmú főzetek élvezetéről. A chicha - amely ma Bolívia nemzeti itala - egyre jobban elterjedt, és a nyilvános ünnepek alkalmával előszeretettel fogyasztották az Andok vidékén megtelepedett közösségek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”