Szentgotthárd: elsöprő győzelem, megalázó béke
2014. augusztus 1. 08:07 MTI
Háromszázötven éve, 1664. augusztus 1-jén a Montecuccoli vezette keresztény hadak Szentgotthárdnál megsemmisítő vereséget mértek a törökre. A fényes győzelmet megalázó béke követte: a Vasváron aláírt szerződés a török kezén hagyta addigi hódításait, azaz a csata megnyerése után sem érhettek volna el többet.
Korábban
A 17. század közepén az Oszmán Birodalom a reformok következtében átmenetileg új erőre kapott, és Magyarországon is egyre nagyobb területre terjesztette ki befolyását. A török 1660-ban elfoglalta a Partium kulcsát, Váradot, majd 1663-ban a Mura mellett felépített Új-Zrínyivár ürügyén (melyet Zrínyi Miklós a viszonylagos békét fenntartani akaró bécsi udvar tiltása ellenére emeltetett) háborút indított a magyarországi hadszíntéren is. A császári seregek Bécs védelmére rendezkedtek be és tétlenül nézték, ahogy a török elfoglalta Érsekújvárt, Lévát és Nógrádot, majd azt is, ahogy az önfejű Zrínyi merész téli hadjáratában bevette Pécset, messze behatolt a török vonalak mögé és felégette az utánpótlást biztosító eszéki hidat.
Az udvari haditanács 1664 tavaszán a csatában addig még soha vereséget nem szenvedő Raimondo Montecuccolit nevezte ki főparancsnoknak. Megérkezett a német birodalmi rendek és a franciák küldte erősítés is, ám az olasz tábornagy 30 ezres serege így is jóval kisebb volt, mint a töröké. A Köprülü Ahmed nagyvezír vezette mintegy 50 ezer fős oszmán had háborítatlanul kelt át a Dráván vert új hídon, lerombolta Új-Zrínyivárat és a Rába folyó felé nyomult előre, miközben a Bécs és az örökös tartományok védelmét fő célnak tekintő Montecuccoli folyamatosan hátrált előle.
Raimondo Montecuccoli és Köprülü Ahmed nagyvezír
A két sereg július végén a Rába két partján, Szentgotthárdnál napokig nézett farkasszemet, a hadvezérek csak akkor szánták rá magukat az ütközetre, amikor mindkét táborban vészesen megfogyatkozott az ellátmány. Köprülü nagyvezér július 31-én tízezer szpáhival kierőszakolta az átkelést a folyón, s másnap a sereg nagyobbik részét is átdobta a túlsó partra. A törökök a keresztény had gyengébb közepét támadták, de háromszor is visszaverték őket: nehézlovasságuk a szűk helyen, nedves talajon nem tudott teljes erővel rohamozni, a janicsárok pedig alulmaradtak a fegyelmezett európai muskétásokkal szemben.
A nagyvezér kímélni akarta elit alakulatát és visszarendelte őket, hogy rendezze a sorokat a következő támadás előtt. Katonáinak nagy része azonban a hátráló janicsárok láttán menekülni kezdett, a török hadrend felbomlott. Montecuccoli kihasználta a kedvező pillanatot és általános rohamot rendelt el, a hétórás csata teljes keresztény győzelemmel végződött. A fejvesztve menekülő törökök alatt a sebtében összetákolt híd leszakadt, így sokan a hatalmas záportól megáradt folyóban lelték halálukat. Az ütközetben 15-20 ezer török és hatezer birodalmi katona vesztette életét, a győztesek 40 török zászlót, 15 ágyút és hatalmas zsákmányt szereztek.
A diadal híre bejárta Európát, de a győzelmet nem sikerült kiaknázni. Montecuccoli fáradt seregével nem üldözte ellenfelét, szükséges eszközök híján még a Rábán sem tudott átkelni. A bécsi udvar sem erőltette a további hadakozást, mert erőit a franciákkal az európai hegemóniáért vívott elkeseredett küzdelemre tartogatta. A császári sereg Vasvárig vonult vissza, ahol augusztus 10-én Reninger császári követ a török hadjárat kezdete előtt javasolt feltételekkel, a magyar rendeket a tárgyalásokból kihagyva békét kötött a Portával.
Az országos felháborodást kiváltó vasvári békeszerződés az újonnan elfoglalt várakat a török kezén hagyta. A magyar rendek és Wesselényi Ferenc nádor is hiába tiltakoztak, az okmányokat 1665 júniusában Bécsben kicserélték. A vasvári béke okozta elégedetlenség lett az egyik oka a Wesselényi-féle összeesküvésnek, a török kiűzésére pedig még két évtizedet kellett várni.
A csatára Szentgotthárdon, a barokk templom melletti színház kapuján látható dombormű, az ausztriai Mogersdorfban (Nagyfalva) pedig a Schlösslberg tetején lévő 15 méter magas betonkereszt emlékeztet. Az ütközet tiszteletére évente emlékfutást rendeznek, az ideire augusztus 2-án kerül sor a két emlékhely között.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Máig tisztázatlan Mozart, a mágikus zseni halálának oka 14:50
- Egy eddig nem ismert Kölcsey-verset is digitalizáltak a Himnusz 200. évfordulója alkalmából 13:27
- Már a neandervölgyi ember is gyűjtött vadásztróféákat 11:55
- Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja 10:50
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVI. 07:26
- Náci kémek leleplezésével váltotta ki magát a börtönből New York rettegett maffiavezére tegnap
- Változatos szerepeiben tündökölt eleganciájával az „osztályidegen” színész, Mensáros László tegnap
- Európai közreműködéssel, de magyar részvétel nélkül született meg a karlócai béke tegnap