A vörösterror 133 napja

Guyon és Kmety, a két oszmán pasa

2014. május 19. 10:31 MTI

Guyon Richárd és Kmety György egyaránt harcolt az 1850-es években az Orosz Birodalom és az angol-francia-török szövetség között kitört krími háborúban, amelynek lezárásaként a párizsi béke rögzítette a Török Birodalom függetlenségét és területi sérthetetlenségét. Guyon a háborúban az egyik hadsereg vezérkari főnöke volt és mindketten részt vettek a karsi erőd védelmében. Jövő héten tudományos konferencián emlékeznek meg a törökországi Kars városában azokról a magyar honvédtábornokokról, akik a 19. század közepén a krími háborúban a törökök oldalán az orosz csapatok ellen harcoltak.


Guyon Richárd és Kmety György

Iszmail és Hursid

Az oszmán-magyar kapcsolatokkal foglalkozó rendezvényen magyar küldöttség vesz részt, amelynek tagja mások mellett Hóvári János ankarai magyar nagykövet; Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója; Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.

A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között fekvő északkelet-törökországi Kars városának erődjét 1855 őszén védte az 1848-49-es szabadságharc két honvédtábornoka, Kmety György (Iszmail pasa) és Guyon Richárd (Hursid pasa), az ütközetben előbbi csapatai súlyos vereséget mértek az ostromló orosz seregekre.

Hermann Róbert hadtörténész az MTI érdeklődésére elmondta: Guyon Richárd Angliában, egy francia eredetű főnemesi család sarjaként, Kmety György a Gömör megyeri Felsőpokorágyon egy vagyontalan evangélikus lelkész fiaként született. A szabadságharc előtt mindketten a császári-királyi hadseregben szolgáltak, Kmety a gyalogságnál, Guyon pedig a huszároknál.

Guyon 1848 előtt kilépett a hadseregből, megházasodott és Komárom megyében gazdálkodott, 1848 nyarán azonban belépett a nemzetőrségbe, századosi, őrnagyi, majd 1848 őszétől a pákozdi és a schwechati csata után már ezredesi rendfokozatban szolgált. A téli hadjáratban 1849 elején Görgei Artúr főparancsnoksága alatt elfoglalta a branyiszkói hágót, 1849 tavaszán tábornoki rangban a komáromi erőd parancsnoka volt, nyáron pedig már hadtest-parancsnokként győzte le Kishegyesnél Jellacsics seregeit - idézte fel a szakember.

Kmety egy honvédzászlóalj parancsnokaként vitézkedett a schwechati csatában, majd a téli hadjárat több ütközetében. 1849 februárjában már ezredes volt Görgei seregében. A tavaszi hadjáraton, május végén Buda visszafoglalásakor a roham közben megsebesült, júniusban Csornánál diadalmaskodott, ezután léptették elő tábornokká. 1849 augusztusában Lugosnál a szabadságharc egyik utolsó ütközetét vívta meg. A szabadságharcot követően mindketten emigráltak, és mint annyi más honvédtiszt, beléptek az oszmán hadseregbe - mondta a hadtörténész.

Az osztrákok és oroszok követelték az oszmán területre húzódó magyar és lengyel menekültek kiadatását, de a török Porta erre nem volt hajlandó. A törökök azt tanácsolták az emigránsoknak, hogy lépjenek be a hadseregbe, mert török alattvalóként biztos nem adják ki őket. Az oroszok, osztrákok és a törökök között majdnem háborúvá fajuló válságnak csak a határozott angol, francia fellépés vetett véget.

A leghíresebb emigránsokat orosz-osztrák követelésre a kis-ázsiai Kütahyába internálták: ez volt Kossuth Lajos első menedéke a szabadságharc katonai veresége után két éven keresztül, így kerülhette el az osztrák megtorlást és itt alkotta meg a népfelség, önkormányzatiság elvein nyugvó alkotmánytervezetét.

A szabadságharc mellett végsőkig kitartó menekülteknek nyújtott török segítség nyomán kedvezően változott a magyarok oszmánokról alkotott képe, a kiegyezés után a magyar közvélemény rendre a Török Birodalmat támogatta a szaporodó balkáni konfliktusokban - mondta Hermann Róbert.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!