Albánia magyar királynéja
2014. július 9. 17:02
Zseri grófnő, azaz Apponyi Geraldine I. (Ahmet) Zogu albán király feleségeként a rövid életű albán királyság első és egyetlen királynéja volt. Kevesebb mint egy évvel az 1938-ban megkötött házasság után a férj tanúja, az olasz külügyminiszter csapatokat vezényelt a kis balkáni államba, ahol megszűnt a királyság, olvasható Dékány Szilveszternek az MNL Archívumában megjelent cikkében.
Korábban
Apponyi Geraldine Margit Virginia Olga Mária 1915. augusztus 6-án látta meg a napvilágot Budapesten Apponyi Gyula politikus, királyi kamarás és a dúsgazdag amerikai dohányültetvényes családból származó Gladys Stewart gyermekeként. Nagybátyja gróf Apponyi Albert kultuszminiszter, legitimista politikus. Kilenc éves volt, amikor édesapja a világháborús fronton szerzett tüdőbaja következtében elhunyt, édesanyja pedig gyermekeit hátrahagyva újból férjhez ment egy francia katonatiszthez. Geraldine - a nehézségek ellenére és leginkább az Apponyi családnak köszönhetően - kitűnő neveltetésben részesült, az Egyesült Államokban, Párizsban és Bécsben nevelkedett.
Ahmet Zogu régi, prominens albán törzsi vezetők leszármazottja, a két világháború közti Albánia viharos történetének meghatározó alakja volt. Több alkalommal belügyminiszter, majd miniszterelnök, köztársasági elnök és végül, 1928-tól az újonnan alapított Albán Királyság uralkodója. Trónra lépése után egyértelmű célja volt a dinasztiaalapítás és ezáltal hatalmának megerősítése, így hosszas feleségkeresés vette kezdetét az újdonsült monarchiában. A nagy európai uralkodócsaládok nem sokat foglalkoztak a kis balkáni állammal, a keresést továbbá megnehezítették a király Európa-szerte botrányos nőügyei és az a tény, hogy az eredeti elképzelés szerint a leendő arának muszlim vallásúnak kellett volna lennie. Az, hogy ez utóbbitól az uralkodó végül is eltekintett, a jelölt személyes varázsának volt köszönhető.
Hogy pontosan hogyan került a képbe Geraldine, arról nem egyformán emlékeznek meg a források, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy 1937-ben már mint menyasszonyról szólnak a hírek. Zseri komtessz ekkoriban az elszegényedő főnemesi család lánygyermekeként a Magyar Nemzeti Múzeumban idegenvezetőként dolgozott. Zogu egy fénykép alapján hívta meg a híresen szép Geraldine-t Tiranába, ahol hamar kölcsönös vonzalom alakult ki, és sor került a hivatalos lánykérésre. A 43 éves király és a 22 éves grófnő megtervezett házassága korán szerelmi házassággá változott, ahogy erről a királyné is beszámolt egy későbbi visszaemlékezésében. A király elhalmozta figyelmességével a leendő királynét, még magyar nyelvkönyveket is hozatott, hogy elsajátítsa a nyelvet. Ugyanakkor ez fordítva is igaz volt: Geraldine komolyan vette a feladatát és albán nyelvleckéket vett, valamint elmélyedt az albán történelem és szokások megismerésében. Az ifjú királyné hamar kiugró népszerűségre tett szert új hazájában.
Az esküvőt háromnapos ünnepség során 1938. április 27-én tartották Tiranában pompás körülmények között. A részt vevő magyar arisztokrácia legutóbb IV. Károly koronázásán hordta ezen alkalomra elővett ékszereket és öltözékeket. Horthy Miklós pompás lipicai lovakat küldött ajándékba, Mussolini aranyozott bronzvázákkal, Hitler pedig egy Mercedes autóval köszöntötte az ifjú párt. A ceremóniára Magyarországról hozattak főszakácsot és cigánybandát, az eskető imám szerepét Durics Hilmi Huszein, az utolsó budai főmufti látta el, Párizsból érkezett a menyasszonyi Chanel-kollekció. Az esküvő után a pár Durrësben, az adriai tengerparton vakációzott.
Majd egy évvel később, 1939. április 5-én megszületett a trónörökös Leka, két napra rá pedig a korábban barátinak tűnő szoros olasz kapcsolat fojtogatóvá vált: megkezdődött Albánia olasz megszállása a király korábbi esküvői tanúja, Galeazzo Ciano gróf vezetésével. A királyi családnak menekülnie kellett, majd az emigráció hosszú évei következtek. A monarchia időszaka hamarosan véget ért Albániában, a második világháború után a kommunista hatalomátvételkor a király lemondott a koronáról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap