Teleki Pál politikai vívódásai

Meddig lehet nemet mondani a náci nyomásnak?

A nagypolitika színpadára 1938-ban tért vissza, amikor vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát vállalt Imrédy Béla kormányában. A revíziós politika sikereként volt értékelhető az első bécsi döntés, amely során az országhoz került Szlovákia déli része és Kárpátalja délnyugati sávja. A tárgyalás során Teleki a magyar delegáció egyik vezetője volt. 1939 elején a kormányzó másodszor is kinevezte Telekit miniszterelnöknek, így az ekkor már nem túl irigylésre méltó kormányfői pozíciót a második világháború küszöbén ismét egy nehéz időszakban vette át.

Második miniszterelnöksége alatt folytatódott a zsidóság jogainak korlátozása. Ekkor fogadták el a második zsidótörvényt, illetve elkezdődött a harmadik előkészítése is, de mindeközben - szociálpolitikai intézkedések mellett - igyekezett visszaszorítani a szélsőjobboldali nyilas befolyást.

Teleki számára nagy kihívást jelentett, hogy az ország külpolitikai mozgásterét meg tudja őrizni, a fegyveres semlegesség mellett pedig folytassa a területi revíziót. Ez utóbbi 1939 tavaszán újabb állomásához érkezett, megtörtént - német jóváhagyással - Kárpátalja visszacsatolása. A miniszterelnök ezt követően a függetlenség megőrzése érdekében több jelentős külpolitikai lépést is tett, megtagadta a német csapatok átengedésének kérelmét a lengyelek elleni offenzíva során, s befogadta a lengyel menekülteket. A Londonnal is kapcsolatokat ápoló kormányfő utasítására felszereltek egy magyar légiót, támogatandó a finneket a szovjetek ellen vívott háborúban.

Az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés következtében az országhoz visszakerült Észak-Erdély és Székelyföld területe. Az újabb területi gyarapodás egyértelmű német segítséggel történt, ezért Hitler ősszel be is nyújtotta a számlát: a kormánynak engedélyezni kellett a német csapatok átvonulását Románia irányába. A németek melletti határozottabb kiállás másik momentuma 1940 novemberében történt meg, amikor Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Ezzel elismerték a náci Németország és a fasiszta Olaszország európai vezető szerepét.

A német hadsereg legyőzhetetlenségébe vetett mítosz következtében az országban mind népszerűbb lett a németek mellett való kiállás, így a szélsőjobboldal népszerűsége egyre nőtt. Teleki kénytelen volt engedélyezni a nemzetiszocialista Volksbund működését, és többek között a német nyomás jegyében kezdődött el a korábban említett harmadik zsidótörvény előkészítése is. Teleki elképzelése az ország semlegességének megőrzéséről kudarcot vallott. Az ország kényszerpályára került, a német nyomásból való kitörés egyetlen reális lehetősége a Jugoszláviával való kapcsolatépítés volt.

1. Tudós vagy politikus?
2. Először az ezer sebből vérző ország élén
3. Tudományos sikerek és a revízió
4. Meddig lehet nemet mondani a náci nyomásnak?
5. „Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete