2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Emléktábla a finn Téli Háború önkénteseinek

2010. február 21. 18:11

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán az intézet főigazgatója, Dr. Holló József altábornagy és a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete, Jari Vilen részvételével avattak emléktáblát a magyar önkéntesek tiszteletére. Az ezzel párhuzamosan tartott tudományos konferencián szakmai előadások hangzottak el a Téli Háborúval kapcsolatban, és egy finn–magyar kamarakiállítást is nyitottak, amely a Téli Háborúban részt vett, magyar önkénteseknek állít emléket.


A második világháborúban Finnország 1939. november 30-án vált hadviselővé, miután a Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadta. A támadás hátterében Sztálin 1939. májusi utasítása állt, miszerint két év alatt helyre kell állítani az egykori cári birodalom határait. A lehetőséget a Németország és a Szovjetunió között megkötött Molotov–Ribbentrop-paktum teremtette meg, amelynek titkos záradékában Németország és a Szovjetunió elhatárolták érdekszféráikat. Finnország és a balti országok ez utóbbiba soroltattak, Lengyelországot felosztották. Ez utóbbit „villámháborúban” elfoglalták, a balti országok pedig kénytelenek voltak elfogadni a megszállást, amely hamarosan a Szovjetunióhoz való csatlakozáshoz vezetett.

Finnország szembeszegült ezzel a „megoldással”, majd a területcsere-ajánlattal, a Szovjetunió pedig válaszképpen megtámadta Finnországot. Az ezt követő 105 napos időszak alatt a finn nép egy emberként küzdött a támadó ellen. Sokáig – nemzetközi támogatással – ellen tudott állni, ám végül kifáradt. Az 1940. március 12-én Moszkvában megkötött békeszerződés alapján Finnország kénytelen volt beleegyezni egyes területei, többek között a Karjala-földhíd és Viipuri (Viborg) városának átengedésébe. Az elcsatolt területeken elő 423 ezer lakos (Finnország akkori lakosságának 12%-a) áttelepült a megmaradt országrészbe, hogy ott újrakezdje életét.

A pártatlan Finnország ellen elkövetett agresszió figyelmet és szimpátiát ébresztett szerte a világon. A túlerőben lévő támadó elleni küzdelemhez a világ minden részéről érkezett pénz, élelmiszer és hadianyag, s több országból önkénteseket küldtek a finn frontra. Magyarország a segítségnyújtás minden formájából kivette részét, hiszen a magyarok és a finnek között mindig is erős volt az összetartozás tudata, s a nyelvrokonság és az 1930-as években uralkodó hasonló gondolkodásmód is segítségnyújtásra ösztönözte a magyarságot.

Az első önkéntesek már közvetlenül a háború kitörése után jelentkeztek. A Finn Nagykövetség Kelenhegyi úti épülete is megtelt a jelentkezőkkel, illetve a különböző segélycsomagokkal. Az önkéntesek egy része magánúton indult Finnországba, többségük azonban csatlakozott a Kémeri Nagy Imre főhadnagy parancsnoksága alatt felállított, 341 fős zászlóaljhoz, ami 1940. február 7-én indult útnak. Az önkéntes zászlóalj Jugoszlávián, Olaszországon, Franciaországon, Anglián, Norvégián és Svédországon keresztül jutott el Észak-Finnországba.

A magyar önkénteseket a külföldiekből álló Osastu Sisu (Állhatatosság Osztag) fedőnevű dandárba beosztva Lapuába irányították, ahova a zászlóalj március 2-án érkezett meg. Itt készítették fel a frontszolgálatra, tagjai képzést kaptak például finn nyelvből, sífutásból és a finn fegyverek kezeléséből. A magyar zászlóalj végül mégsem jutott el a frontra, ugyanis időközben véget ért a háború. Egy-egy magyar azonban részt vett a küzdelmekben, többek között pilótaként a finn légierő kötelékében. Pirityi Mátyás hadnagy például több mint 20 légicsatában harcolt, Békássy Vilmos zászlós pedig egy finn Fiat G-50 típusú repülőgépet vezetve tűnt el a Botteni-öböl felett.

A magyar önkéntes zászlóalj hazatérte (1940. május 20.) előtt még részt vett az új határ őrzésében, mivel a finn vezetés így szerette volna elkerülni, hogy a szovjet haderő újabb provokációkat hajtson végre a finn határőrcsapatok ellen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár