Teleki Pál politikai vívódásai

2014. április 3. 12:24 Németh Máté

Korábban

„Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet”

Az előbbiek alapján 1940. december 12-én Magyarország és Jugoszlávia örök barátsági szerződés írt alá, azonban a következő év tavaszán Belgrádban németellenes puccsot hajtottak végre. Hitler ebben a helyzetben úgy döntött, Jugoszláviát lerohanja, amihez magyar részvételt is igénybe szándékozott venni.

Teleki számára a kritikus pillanat több kérdést is felvetett. Erkölcsi dilemma volt számára, hogy a korábbi szerződést megszegnék a támadással, de ezen is túlmutatott a probléma. A németekhez való csatlakozás az angolokkal való szakítást jelentette - ahogy ezt London nyilvánvalóvá is tette. Hitler kérésének teljesítése pedig egyben a háborúból való kimaradás tervének egyértelmű feladását is eredményezte, továbbá a német szorításból való kitörést is lehetetlenné tette.

Az ekkor már magánjellegű nehézségek miatt is depresszióval küzdő Teleki Pál a kérdés súlya alatt lelkileg összetörve április 3-ára virradó éjjelen főbe lőtte magát. A miniszterelnök Horthynak címzett búcsúlevelében kemény szavakkal minősítette a Jugoszlávia elleni agressziót: „Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet” - írta a politikus.

Tettét egyrészt morális kérdések, másrészt az akció elleni nyilvánvaló tiltakozás vezette, illetve nem kizárt, hogy célja ezzel a figyelemfelkeltés is volt, amivel hazai és nemzetközi szinten kívánta felhívni a figyelmet a náci veszélyre. Nem is maradt visszhang nélkül az esemény, Winston Churchill brit kormányfő kijelentette, hogy „a tárgyalóasztalnál majd szabadon kell hagynunk egy széket Teleki Pál gróf számára”.

Már a korszakban elterjedt az a nézet, hogy a miniszterelnököt, aki vonakodott teljesíteni Hitler kérését, a németek gyilkolták meg. Ennek ellenére a bizonyítékok alapján a történettudomány a lépést öngyilkosságként értékeli.