A viking napiránytű sötétedés után is működhetett
2014. március 28. 13:29
A viking hajósok minden bizonnyal naplemente után is biztonságosan tudták navigálni hajóikat, habár mágneses iránytűik nem voltak, csupán a napköveikre támaszkodhattak, állítja egy magyar és svéd tudósokból álló kutatócsapat.
Korábban
A trükk a szakemberek szerint az lehetett, hogy a napiránytű (amely tulajdonképpen egy módosított napóra volt) technikáját a napkövekkel kombinálták, amit "alkonyfényiránytűnek" neveztek el a kutatók.
"A közelmúltban azonosított kalcitkristály, amelyet egy 16. századi európai hajóroncs navigációs eszközei között találtak, arra utalhat, hogy ezek a kristályok fontos szerepet tölthettek be a tengeri hajózásban" - olvasható Bernáth Balázs, az ELTE TTK kutatójának és kollégáinak a Proceedings of the Royal Society tudományos folyóiratban publikált tanulmányában.
Egy, a grönlandi Uunartoqban felfedezett, 10. századi fatárcsatöredék elemzésével a kutatócsoport egy alternatív navigációs ötlettel állt elő. Szerintük egy alkonyfény iránytű lehetővé tette a viking hajósok számára, hogy egy napiránytű, egy árnyékpálca és két napkő segítségével pozícionálni tudják a Nap helyzetét annak nyugta után is.
Ha a bonyolult technikát valaha is alkalmazta az északi nép, akkor akár szürkületkor is gond nélkül hajózhattak. A napkövek létét, amellyel felhős időben is ki tudták számítani a megfelelő irányt, már a viking sagák is megemlítették, azonban felhasználásuk módja nem ismeretes.
Azt, hogy a vikingek napkövet használtak útjaik során, már régóta gyanították, de csupán tavaly találtak fizikai bizonyítékot a létezésére. A hat rombuszlappal, kétféle éllel, kétféle csúccsal rendelkező romboéder kristályt búvárok találták meg a La Manche-csatornában található kis sziget, Alderney mellett egy 1592-ben elsüllyedt hajón. A kő mellett egy pár navigációs körző is volt, vagyis minden bizonnyal a becses tárgyat a navigációs eszközökkel együtt tárolták - közölték akkor a Rennes-i Egyetem kutatói.
Egy viking legenda szerint egy napkövet kellett a Nap felé tartani, s majd miután „sugárzott a fény a kőből” az égitest még a legsűrűbb köd, vagy felhős égbolt ellenére is megmutatta magát. Ez elsőre varázslatnak tűnik, a tudósok azonban rámutattak, hogy egy ilyen kettőstörő kristállyal mérhető az égbolt polarizációja, aminek segítségével valóban lehet a Nap égbolton elfoglalt helyére következtetni, akkor is, ha azt felhő takarja. A máig nem bizonyított hipotézis szerint ez segíthette a viking hajósokat az Atlanti-óceán átszelésében.
Az új kutatás szerint az alkonyfény iránytű ugyanezen elv alapján működhetett, ám ez az eszköz a naplemente utáni fényeket használhatta fel. A kutatócsoport terepi körülmények között tesztelve azt állapította meg, hogy az alkonyfény iránytű használatával (a Nap horizonttól elfoglalt -8° és +10°-os helyzete között) ±4° pontossággal meghatározható az északi irány.
Guy Roppars, a Rennes-i Egyetem kutatója szkeptikus a titokzatos, éjjeli navigációs eszköz létezésében. Úgy véli, két napkő együttes használata esetén elkerülhetetlenül nagy lenne a pontatlanság, fejtette ki a Discovery Newsnak. Hozzátette: túl bonyolult lehetett ez a módszer a vikingek számára.
Bernáth szerint a viking navigációval kapcsolatos tudásunk még messze nem elégséges. A maroknyi navigációs eszközök nem maradtak fenn jó állapotban, de úgy véli, néhány mai múzeum a kutatók tudtán kívül is megőrzött belőlük néhányat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
