Keresztények a viking kori Dániában

2014. február 25. 21:28

A Dánia délnyugati részén található Ribe városa lehetett az egyik legelső olyan pontja a skandináv országnak, ahol a keresztények megtelepedtek és vallásukat gyakorolták - ezt mutatják azok a 2008 óta folyó ásatások, amelyek a ribe-i katedrális (Domskirke) területén zajlanak.

Korábban

A korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy Dánia legrégebbi múltra visszatekintő városában, Ribében már 865-ben éltek keresztények. Dánia hivatalosan csak a 10. század végén lett keresztény állam, miután 980 körül Kékfogú Harald (I. Harald Gormsson) egyesítette a Dánia területén található több apró királyságot, egy német misszionárius pedig meggyőzte az uralkodót, hogy térjen át a keresztény hitre.

Erről árulkodik Kékfogú Harald híres jellengi rúnaköve, amelyen a következő felirat olvasható: "Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyra emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat".

Azonban mielőtt Dánia lakossága felvette volna a kereszténységet, volt egy közösség Ribében, amely akkor már száz éve gyakorolta a hitét. Dán régészek 2008 és 2012 között összesen hetven temetkezési helyre bukkantak Domskirke körül, amelyek ritka bepillantást engednek a keresztény temetkezési szokásokba.

A pogány vikingek sírmellékleteiben többek között fegyvereket, ételt, állatokat és rabszolgákat találtak, az elhunyt társadalmi rangjára pedig a sír elrendezéséből lehetett következtetni. A katedrális körül talált temetkezési helyeknél ellenben nem kerültek elő sírmellékletek, sőt semmilyen utalást nem találtak az eltemetett társadalmi státusára.

A Domskirke körül feltárt sírok kelet-nyugati tájolásúak, és árok vette körül őket. A csontokon végzett izotópvizsgálatok pedig megmutatták, hogy az elhunytak nagy része a germán jütök nép szülöttje volt, vagy a Zealand/Skåne régióból érkeztek és 850-1050 között temették el őket.