Matematikusok kutatták a viking társadalmat

2013. október 4. 16:28

Komplex, szerteágazó társadalmi kapcsolatok tárulnak fel a viking sagákban – a Coventry Egyetem kutatói szerint ez is azt jelzi, hogy tévútra vezet, ha a vikingekkel kapcsolatban csak a barbarizmusukat emeljük ki.

Korábban

Barbár, öldöklő, primitív harcosok, akik végigportyázták és rabolták Európát. Bár senki nem vitatja, hogy a viking hódítók a 8. és 11. század között rettegésben tartottak az öreg kontinens kevésbé szerencsés déli és nyugati felét, túlzottan leegyszerűsítő az a narratíva, amely a vikingeket csupán harci teljesítményük alapján ítéli meg – és el. Gyakran ma is elsiklunk ama – egyébként jól dokumentált – tény fölött, hogy a normann, rusz vagy varég néven is ismert skandináv harcosok egyszerre voltak pompás hajóépítők, dörzsölt kereskedők és felfedezők, de fejlett volt fémművességük is és ragyogó ékszereket készítettek.

A fenti leegyszerűsítő diskurzuson próbált tovább faragni az angliai Coventry Egyetem alkalmazott matematikai kutatóközpontjának két tudósa, Padraig Mac Carron és Ralph Kenna. A kutatópáros a szájhagyomány alapján továbbélő középkori prózai történetekben (sagák) fellelhető társadalmi relációkat elemezte, új megvilágításba helyezve a középkori társadalmak struktúráját. A két kutató 1500 személy interakcióját kutatta összesen 18 sagában.

A European Physical Journal legújabb számában publikált tanulmányukban Mac Carron és Kenna a statisztikus fizika és a társadalmi kapcsolatháló elemzés tudományából ismert metódusokat alkalmazták a szövegekben előforduló szereplők és közösségek közötti kapcsolatok elemzésére. A két matematikus alapvetően az Izlandiak Sagája című, az észak-európai ország benépesítése körüli időktől íródott középkori korpuszt használta fel a kutatáshoz, amely során sikerült alátámasztani azt a sokak által osztott véleményt, hogy a sagákban előforduló, történelmileg nem túl hiteles történetek valódi társadalmakat képeznek le, igaz, fikciós módon eltorzítják azokat.

A kutatók vizsgálatuk során azt is megerősítették, hogy a brit J. R. R. Tolkienre valóban nagy hatást gyakoroltak a skandináv irodalmi elbeszélések, a viking sagákban található társadalmi struktúrák azonban különböznek A Gyűrűk urában és más fikciós irodalmi művekben olvasható társadalmak felépítésétől.