Szerelmes "üzenetet" rejtett a viking kód
2014. február 18. 20:59
"Csókolj meg" - többek között ezt sikerült kibetűznie egy norvég doktorandusznak azon a fafaragványon, amely a 12-13. században, a svédországi Sigtunában készült rúnaírással, a titokzatos jötunvillur kóddal.
Korábban
Jötunvillur kódot eddig csak kilenc feliraton találtak Skandináviában, de eddig soha nem sikerült megfejteni jelentésüket. A disszertációját a viking kor és a skandináv középkor rúnaábécéjéről író K. Jonas Nordby számára a kulcsot két régi norvég név, Sigurd és Lavrans adta, amelyet egy botra, titkosírással és hagyományos rúnákkal jegyeztek fel. "Az a probléma ezzel a kódrendszerrel, hogy szinte lehetetlen olvasni, mert számos megfejtés elképzelhető" - nyilatkozta Nordby a MailOnline-nak.
Minden rúnának van egy neve, például az "u"-nak urr, az "m"-nek pedig a maðr. A két név tanulmányozása után Nordby rájött, hogy a jötunvillur kód úgy működik, ha a rúna nevének utolsó hangját felcserélik a rúnajellel; persze nagyon sok rúna ugyanazzal a hanggal végződik, ezért újra és újra végig kell próbálni, hogy értelme legyen a szövegnek.
Mivel a jötunvillurt nehéz olvasni és tele van nevekkel, Nordby úgy gondolja, hogy a kódot nem üzenetváltásra, hanem a rúnaábécé elsajátítására használhatták - azaz írták, de nem olvasták a Nordby által találóan csak "rosette-i köveknek" nevezett szövegeket. A Skandináviában előkerült leletek jellemzően használati tárgyak voltak, amelyek csak elenyésző arányban tartalmaznak kódokat, jötunvillurt pedig még kevesebb.
"Egyre inkább úgy tűnik, hogy a titkosírással írt rúnák nem a titkolózásra, vagy érzékeny témájú kommunikációra szolgáltak, hanem hogy megismertessék velük a rúnákat, illetve a rúnák neveit. Lehet, hogy egy játék volt? A jötunvillur kódokkal a rúnaneveket tanították meg, így a kódokat az oktatás során használták, hogy leírják és olvassák a rúnákat" - fejtette ki Nordby.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap