2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Pestises csontokat találtak az Uffizi Képtár udvarán

2014. február 14. 15:10

A híres firenzei galéria külső szárnyai mellett zajló építési munkálatok során 1500 éves csontvázak fordultak ki a földből. Az előzetes vizsgálatok szerint az áldozatok pestisben hunytak el.


A firenzei Uffizi Képtár udvarában a munkások éppen az épület egyik oldalszárnya számára készülő új felvonónak ástak alapot, amikor egy késő ókori temetőbe botlottak, benne legalább hatvan csontvázzal. A leletek véletlenszerű megtalálása arra enged következtetni, hogy valószínűleg sietve, minden feljegyzést elhagyva temethették el az elhunytakat, ugyanis elképzelhető, hogy pestisjárvány pusztított a vidéken.

"Mindannyiukat egyazon időben földelték el, így joggal következtethetünk arra, hogy egy járvány végzett velük" - mondta Andrea Pessina, a toszkán regionális önkormányzat régészetért felelős vezetője. A szakértők DNS- és szénizotópos vizsgálatokat is végeznek a csontokon, hogy megállapítsák a pontos halálokot és a leletek korát.

A szakemberek a csontvázakon semmi nyomát nem találták fizikai sérülésnek vagy alultápláltságnak, Pessina szerint ez tovább erősíti elméletüket. A régészek úgy vélik, további maradványok bukkanhatnak fel a területen, így az építkezéseket egyelőre szüneteltetni kell.

Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután a globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. Ekkor Konstantinápoly félmilliós lakosságából körülbelül százezren maradtak életben. A betegség a későbbi évszázadokban is egyre többször felütötte a fejét, az egyik legnagyobb pestisjárvány 1348-ban tört ki, s négy-öt év alatt Európa lakosságának 30-40 százalékát elvitte.

A fekete halál a középkor évszázadaiban többször is pusztította a sűrűn lakott Észak-Itáliát, s a krónikások szerint ezekben az időkben - a mostanihoz hasonló - gyorsan kiásott gödrökbe temették el az áldozatokat. A „fekete halál” kifejezés egyébként onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kap. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár