Pestis segítette a Római Birodalom bukását

A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A Párizsi Egyetem tudósai 1345. március 20-ra teszik a fekete halálként is ismert, a Yersinia pestis által okozott betegség – amelynek kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre – felbukkanását, amely a 14. században söpört végig Európán, és becslések szerint 75-200 millió áldozatot hagyott maga után.

A gyilkos kór vallási, társadalmi és gazdasági változásokat indított el, amelyek mély hatást gyakoroltak Európa történelmére. A kontinens népessége csak 150 év alatt állt helyre, de a járvány a 19. századig többször visszatért a kontinensre. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány pusztított a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve.

Ugyan a korábbi kutatások már kimutatták a közvetlen kapcsolatot a baktérium és az említett katasztrófák között, a 6. században kezdődött, s egészen a 8. századig tartó Justinianus-féle pestist illetően azonban megoszlanak a vélemények. Az I. Justinianus bizánci császárról elnevezett járvány összesen százmillió áldozatot szedett, és néhány történész úgy véli, hogy ez is hozzájárult a Római Birodalom összeomlásához.

A kérdés tisztázására kutatók 19 hatodik századi, a Justinianus-féle pestisben elhunyt, a középkori bajor temetőkben eltemetett áldozat fogából vettek DNS-mintákat. A szakemberek megállapították, hogy mindegyikben kimutatható volt a Y. pestis. „Mindig izgalmas, ha sikerül kiderítenünk egy múltbéli járvány kórokozóját” – adott lelkesedésének hangot Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem archeogenetikusa.

A kutatók szerint ezek a felfedezések alátámasztják azt, hogy a járvány áttört az Alpokon és a mai Bajorország területén is szedett áldozatokat. A DNS-elemzések azt sugallják, hogy a 6-8. századi pestis – a két másik, későbbi hullámhoz hasonlóan – szintén Ázsiából eredt, és elképzelhetően Afrika felől érkezett Európába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel