2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

"Titkos társulat zsoldján kitartott bárgyú eszmezavarosok"? - 105 éve alakult a Galilei Kör

2013. november 21. 18:12 Csunderlik Péter

Kik alkották a Galilei Kört?

A Galilei Kör jelentős részben a hátrányként érzett zsidóságukból kilépni vágyó, vallásukat elhagyó, magukat magyarnak valló, de a többségi társadalom által továbbra is zsidóként számon tartott – és sokszor le is zsidózott –, a kis- és középpolgári, a teljes be nem fogadottság és a szociális helyzetük miatt radikalizálódásra hajlamos egyetemi és főiskolai hallgatókat tömörítette. Az ateista-szabadgondolkodó, a vallással szemben a tudományra esküvő Galilei Kör a hátránynak érzett zsidóságból való kilépés lehetséges terepeként működött, hasonlóan a nemzetközi munkásmozgalomhoz. Ez magyarázza a galileisták későbbi nagy átjárását a Galilei Körből a kommunista pártba.

A tagság az első, 1908/1909 tanév végére elérte a kilencszázat. Később ezer és ezerszáz körül mozgott a taglétszám. A tagdíj félévente egy korona volt. (A Szent Imre Köré hat.) 1910-ben költöztek az Anker közi klubhelyiségbe, volt itt olvasószoba a legfontosabb napilapokkal, folyóiratokkal és tudományos periodikákkal. A tagdíjakból egy mikroszkópra is összespóroltak. Darwinisták voltak, konzervatív kritikusaik azzal élcelődtek, hogy a galileisták „Ős-sejt hoztá”-val köszöntik egymást „Isten hozta” helyett.

Polányi Károly

Minden dogma ellen harcot hirdető szabadgondolkodó diákegyesület volt a Galilei Kör. A pozitivizmus alapján álló „szabadgondolkodás” ideológiája legszélesebb értelmemben előítélet-mentességet jelentett a századfordulón. Az „előítélet” fogalmába beleértették a babonát, a vallási és tudományos dogmatizmust, a hagyományokat, a tekintélyekbe vetett hitet. Mindezen hitek, dogmák, hagyományok, tekintélyek helyébe az egyéni tapasztalatokon alapuló autonóm ítéletalkotást helyezték, erre esküdtek és ezt „új világszemlélet”-nek nevezték. A galileistáknak a tapasztalás fogalmának abszolutizálására (amit a tapasztalattal „ellenőrizni nem lehet, arról gondolkozni sem szabad” – írta a fiatal Polányi) építő természettudományos világnézetének kialakulására a legnagyobb hatással Ernst Mach volt Az érzékletek elemzésével, mely először magyarul a Galilei Kör kiadásában jelent meg. Freudnak is első hazai népszerűsítői közé tartoztak.

Mach neve mutatja, hogy a természettudományok erős kultiválása jellemezte a galileistákat, akik között az országos átlaghoz képest felül voltak reprezentálva a mérnök- és az orvostanhallgatók, szemben a hagyományosan jogászi dominanciájú tradicionálisabb diákegyesületekkel. Az önképző galileisták, akik jelmondatul a „Tanulni és tanítani”-t választották, elsődleges céljuknak a tudomány szabadságát – ezzel együtt az oktatás egyházi hatásoktól és befolyásoktól történő „megtisztítását” – és a szegényebb hallgatók vallásuktól független támogatását tartották. A galileisták diákszociológiai felméréseket végeztek, bizonyos szempontból a Galilei Kör munkájának egyik legmaradandóbb, a könyvtárakban máig fellelhető alkotása az egyetemi diákság szociális helyzetét felmérő, A budapesti diáknyomor című 1909-es, a Magyarországon akkor úttörőnek számító kérdőíves módszerrel felvett statisztika.

Az egykori galileisták közül nemzetközi hírű tudósok sora került ki, mutatva, hogy milyen színvonalas munka folyhatott az Anker közi klubhelyiségben, az önképző szemináriumokon és vitaesten. 1912-ben a kémiai Nobel-díjas Wilhelm Ostwald volt a galileisták vendége, az irodalmi teaesteken Babits Mihály, Balázs Béla és Karinthy Frigyes szórakoztatta a nagyérdeműt. Mikor meglátogatták a Szépművészeti Múzeumot, Kernstok kalauzolt (Kernstok egykori villája ma romokban áll felújításra várva Nyergesújfalun.) A galileisták pályázatokat hirdettek, tudományos ismeretterjesztő könyveket adtak ki (Galilei Kör Könyvtára, Galilei Füzetek), folyóiratot működtettek (az 1911-1914 között működő, valamint 1918-1919-ben rövid időre újrainduló Szabadgondolat – itt publikálta Lukács György a Bolsevizmus mint erkölcsi problémát), továbbá idővel nyitottak a munkásoktatás felé.

Munkásmatinékat is szerveztek, Gorkij és Zola műveiből adtak elő részleteket a kékgalléros nézőknek, akiknek nemcsak előadásokkal kívántak proletáröntudatot adni, de antialkoholista propagandájukkal a munkásalkoholizmust is igyekeztek visszaszorítani. Nemcsak egészségvédelmi okokból, hanem mert alkoholistákkal nem lehet osztályharcot vívni - gondolták. Az 1910-es évek elejéről ugyanis a Galilei Kör a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal is szorosabb kapcsolatba került, az 1912. május 23-i választójogi tüntetésen történő szervezett részvétellel pedig az egyesület vállaltan feladta addig hirdetett politikamentességét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár