Amiben nem a németek járnak az élen

Szerény eredmények

A Spiegel Online hírportál a müncheni műkincsfogás ügyének hátterét megvilágító összeállításában kiemelte, hogy a szövetségi pénzügyminisztérium tulajdonában nagyjából 2200 bútor, szőnyeg és festmény van, amelyet eredetileg a Linzbe tervezett Führermuseum, a náci birodalom reprezentatív képzőművészeti múzeumának szánt intézménynek gyűjtöttek össze, többek között Hildebrand Gurlitt közreműködésével. A washingtoni megállapodás aláírása után elkezdték felkutatni az eredeti tulajdonosokat. Az eddigi erőfeszítések eredménye szerény, 15 év alatt 30-nál is kevesebb jogos tulajdonost találtak meg.

A nácik által elfajzottnak bélyegzett művészeti irányzatok alkotásait az állami, önkormányzati múzeumok rendszerint átadták a propagandaminisztériumnak. 1938-ban törvényt is hoztak ezeknek a műtárgyaknak a begyűjtéséről. A minisztérium az alkotások egy részét eladta. Hildebrand Gurlitt ebben a munkában is részt vett. Az 1956-ban meghalt műkereskedő sok képet saját magának vásárolt meg. Ezeknek az alkotásoknak minden bizonnyal a fia, Cornelius Gurlitt a jogos tulajdonosa. Legalábbis ez következik korábbi bírósági döntésekből. A háború után számos múzeum megpróbálta visszaszerezni a gyűjteményből a minisztériumhoz került munkákat, de ezeket az igényeket elutasították. A bíróságok arra hivatkoztak, hogy az "állam nem üldözte saját intézményeit" - magyarázta a döntések indokát a Spiegel Online-nak egy szakértő.

Az eddigi adatok szerint a Cornelius Gurlitt lakásában talált 1406 kép közül nagyjából 380 tartozik ebbe a kategóriába. Kevéssé vitatható az is, hogy a 80 éves férfi a jogos tulajdonosa a dédapja, Louis Gurlitt tájképfestő képeinek is. Ugyanakkor nagyjából 590 kép a nácik által elrabolt - elkobzott vagy kikényszerített adásvétellel, jóval áron alul megszerzett - alkotások kategóriájába tartozhat. Ezeknek a fényképét és fő adatait a héten közzéteszik az elveszett kulturális javak koordinációs állomásának (Lost Art Koordinierungsstelle) lostart.de címen működő portálján.

A jogszabályi környezet hiányossága miatt nem csak a festmények, grafikák, nyomatok további sorsa bizonytalan. A hatóságok eljárása is megkérdőjelezhető. Nem világos, hogy milyen alapon hozzák nyilvánosságra egy magángyűjtemény adatait, és az is rejtély, hogy milyen alapon kobozták el Cornelius Gurlittól a képeket - hívta fel a figyelmet a Spiegel Online. Elképzelhető, hogy a müncheni műkincsfogás nyomán végül új törvényt hoznak az elrabolt vagyontárgyak visszaszolgáltatásáról. Erre utal a bajor igazságügyi miniszter egy nyilatkozata. Winfried Bausback a napokban a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta, nemigen lenne vállalható, ha valaki az elévülés miatt nem kaphatna vissza egy alkotást, amelyet a nácik raboltak el a családjától.
 

1. Sokan megelőzik a németeket
2. Szerény eredmények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe