A vörösterror 133 napja

Az elnöki örökség részei lettek a legendás Kennedy-beszédek

2013. november 19. 12:55 MTI

Az 50 évvel ezelőtt meggyilkolt John F. Kennedy amerikai elnök tettei máig vitákat keltenek a történészek körében, azonban szavainak hatását egyhangúlag pozitívan ítélik meg: a Kennedy-beszédek sokak emlékezetébe bevésődtek, és kiemelt helyet foglalnak el nemcsak az amerikai, hanem a világtörténelemben is.


Kennedy elnök szavaiból számos fehér házbeli utódja merített később ihletet. Sokat idézett gondolatai közt szerepel például az 1961. január 20-i beiktatásán elmondott beszéde. A csikorgó hidegben, ragyogó kék ég alatt elmondott beszédében a fiatal elnök arra szólította fel "amerikai polgártársait" és "polgártársait a világban", hogy harcoljanak az emberiség közös ellenségei, "a zsarnokság, a szegénység, a betegség és a háború" ellen. "Amerikai polgártársaim, ne azt kérdezzétek, mit tehet az országotok értetek; azt kérdezzétek, mit tehettek ti az országotokért. Polgártársaim a világban, ne azt kérdezzétek, Amerika mit tesz értetek, hanem azt, mit tehetünk közösen a szabadságért." Ezek a szavak, amelyek aztán bejárták az egész világot, olvashatók ma Kennedy sírkövén is a virginiai Arlington katonai temetőben.

Beiktatási beszéde a második helyen szerepel azon a listán, amelyben a XX. század 100 legfontosabb amerikai beszédét gyűjtötték össze történészek 1999-ben. A listát Martin Luther King "Van egy álmom" címmel híressé vált beszéde vezeti. 1961. május 25-én a kongresszus előtt Kennedy kijelentette: "nemzetünknek törekednie kell arra, hogy az évtized végéig embert juttasson fel a Holdra", és ezzel kihívást intézett a Szovjetuniónak, amely pár évvel korábban a világűrbe juttatta a Föld első műholdját, a szovjet Szputnyikot.

Néhány hónappal a kubai rakétaválság után, 1963. június 10-én a washingtoni American Universityn elmondott úgynevezett "békebeszédében" jelentette be, hogy tárgyalásokat kezd Moszkvával az atomkísérletek betiltásáról. A beszéd egyik jól ismert idézete: "az emberiség sorsának egyetlen problémája sem haladja meg az emberi lények képességeit".

"Ich bin ein Berliner" - hangzottak el az azóta szállóigévé vált szavai 1963. június 26-án Berlinben. Kennedy a hidegháború csúcspontján, két évvel a berlini fal felhúzása után adta elő reménnyel teli üzenetét: "a szabad emberek, éljenek bárhol, mind berlini polgárok" - jelentette ki hatalmas nyugat-berlini hallgatósága előtt. Beszédei nemcsak jól kidolgozott és hitelesen előadott szövegek voltak, hanem azok időpontját is minden alkalommal tökéletes érzékkel választotta meg.

Kennedynek valódi tehetsége volt ahhoz, hogy megragadja a történelmi pillanatokat - vélekedik Thurston Clarke történész, aki könyvet írt Kennedy beiktatási beszédéről. Clarke szerint később Richard Nixon, Ronald Reagan, Bill Clinton és George W. Bush is próbált - több-kevesebb sikerrel - ihletet meríteni az Egyesült Államok első katolikus elnökének beszédeiből, mindannyian átvettek tőle utalásokat, alliterációkat és utánozták előadásainak ritmusát.

John F. Kennedy mellett fontos szerepet játszott beszédírója, egyben legfőbb tanácsadója, Ted Sorensen. Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy-egy híressé vált kifejezés eredetileg melyiküktől származik, annyi bizonyos, hogy a legendás Kennedy-beszédek megszületésében meghatározó volt a két férfi együttműködése. "Egy beszédíró számára az egyik legnehezebb feladat, hogy az elnök közelébe tudjon férkőzni, hogy megérthesse a lelkiállapotát és jelen lehessen azokon a tanácskozásokon, ahol a döntések születnek. Tednek nem volt ezzel nehézsége" - emeli ki Adam Frankel, Barack Obama elnök beszédíró csapatának tagja, aki maga is dolgozott együtt Sorensennel.

Kennedynek nagyon fontos volt a róla kialakuló kép tudatos építése, éppen ezért folyamatosan fejlesztette az előadásmódját, szorgalmasan tanulmányozta például a Churchill beszédeiről készült hangfelvételeket. A sors iróniája azonban, hogy valószínűleg zavarná, ha ma látná, hogy elnöki örökségének milyen meghatározó részét teszik ki elhíresült kijelentései. "Szerette volna persze, hogy emlékezetesek legyenek a beszédei (...), de ő maga nem sokra tartotta azokat az elnököket, akiknek egyetlen céljuk az ország szellemi hangulatának megváltoztatása volt" - mondja Jeff Shesol történész, Bill Clinton egykori beszédírója.

Kennedy az őt megelőző demokrata párti jelölt, Adlai Stevenson kétszeres sikertelen próbálkozása után jutott be a Fehér Házba, megválasztásakor azt tartották róla, hogy inkább intellektuális érdeklődésű, és gondolkodása kissé elrugaszkodott a valóságtól. Shesol szerint emiatt Kennedy és a demokrata pártiak akkori generációja inkább cselekedni akart, hogy "mozgásba hozzák a dolgokat".

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!