Újra tisztelegnek a Cseka alapítójának emléke előtt
2013. október 14. 14:00 MTI
A moszkvai főpolgármesteri hivatal felújíttatja a rettegett bolsevik politikai rendőrség, a Cseka alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek az emlékművét.
Korábban
Az 1991 augusztusában ledöntött Dzerzsinszkij szobor rendbetételére 25 millió rubelt (170 millió forint) fordítanak. A most a Krími rakpartnál, a Művészetek Központi Házánál kialakított Muzeon parkban lévő 11 tonnás bronzszobrot előbb le kell bontani, majd teljes nagyságában fel kell állítani, és a talapzatát is helyre kell hozni - olvasható az önkormányzat honlapján.
Lev Lavrjonov, a moszkvai emlékműbizottság elnöke ugyanakkor cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy a Jevgenyij Vucsetics szovjet szobrász alkotta emlékművet újra felállítanák régi helyén, a Lubjanka téren, a volt KGB, a mai Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete előtt. Azt mondta, hogy ilyen kérés nem érkezett hozzájuk és nem is lenne időszerű erről beszélni. "Ugyanakkor nem érdemes elhallgatni, hogy történelmünkben voltak kegyetlen emberek" - tette hozzá.
A lengyel származású forradalmár szobra 1958-tól 1991. augusztus 22-ig állt a KGB székháza előtt, az akkor még róla elnevezett téren. A Mihail Gorbacsov elleni puccs leverését ünneplő sokezres tömeg az amerikai nagykövetségtől kapott daru segítségével ledöntötte azt. Az esemény a Szovjetunió széthullásának egyik jelképévé vált.
Az ötlet, hogy állítsák vissza a régi helyére a terror atyjának, Dzerzsinszkijnek a szobrát, időről-időre felmerült Oroszországban, de az mindig heves ellenállást váltott ki a közvéleményben. Az általa irányított vörös terror öt éve alatt (1917-1922) szerény becslések szerint is több mint félmillió emberrel, a munkásosztály vélt vagy valós ellenfeleivel végeztek. Az első szovjet büntetőtáborok (gulágok) megjelenése is a véres leszámolásokat irányító bolsevik vezető nevéhez köthető.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A déli államokban sokáig veszélyesnek tartották a hálaadás ünnepét 09:50
- Egész életében hűséges maradt a Honvéd csapatához Bozsik József 09:05
- Tina Turner 73 évesen került fel a Vouge címlapjára tegnap
- 10 érdekesség a pizzáról tegnap
- A költészet mellett számos káros szenvedélynek is hódolt Pilinszky János tegnap
- Szocialista divat alulnézetből tegnap
- Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt tegnap
- Margit hercegnő azonnal beleszeretett a jóképű pilótába tegnap