23 év alatt sem fejeződött be a német egységfolyamat

Túlzott optimizmus

Angela Merkel a csütörtöki nemzeti ünnepre készített videoüzenetében hangsúlyozta: a fiatalok fejében az egységfolyamat befejeződött. A különbségtétel kelet és nyugat között számukra "már nem téma". Az egykori NDK-ban felnőtt politikus arra a kérdésre válaszolva, hogy a keletnémet származás vajon hátrányt jelent-e, azt mondta, soha nem érezte így. A keletnémet származás inkább a nyugatiakétól eltérő tapasztalatokat jelent, de az 1990 óta felnőtt generációk tagjait ez már nem érinti, így egyre kisebb a jelentősége.

Sokkal fontosabb mindaz, ami összeköt. Az egykori NDK és Nyugat-Németország lakosainak "nagyon-nagyon hasonló" volt a világlátásuk, és a rendszerváltás előtt is ugyanazokban az eszmékben hittek. A németek "szabadságot és demokráciát akarnak, és társadalmi igazságosságot, szolidaritást és biztonságot. Ezek a dolgok egyesítenek minket, és ezért tudtuk ilyen jól összehozni az ország újraegyesítését" - mondta a német kormányfő.

A megosztott ország újraegyesítéséről szóló keletnémet-nyugatnémet államközi szerződés 1990. október 3-án lépett hatályba, a megállapodás révén az NDK az egyesült szövetségi köztársaság hat új tartományává vált. Az első években a bérszínvonal gyorsan emelkedett. Ezt támogatták a politikusok, mert meg akarták győzni a lakosságot arról, hogy az új rendszer jobb. Helmut Kohl kancellár azt ígérte, hogy az új tartományok hamarosan "felvirágoznak".

Derűlátók voltak a gazdaságkutatók is, Robert Barro, a Harvard egyetem professzora például 1991-ben a The Wall Street Journalban azt jósolta, hogy 15 év alatt kiegyenlítődik a bérszínvonal a két országrész között - idézte fel a Berliner Zeitung az egység napjára készített összeállításban.

A fizetésemeléseket a szakszervezetek is támogatták, mert el akarták kerülni a bérdömping lefelé tartó spirálját, vagyis azt, hogy az átalakuló keletnémet gazdaság csak az alacsony bérek révén versenyképes. A nyugatnémet vállalatok is ezt a politikát támogatták, látszólag éppen azért, mint a szakszervezetek, de a motiváció más volt, a nyugati cégek inkább az olcsón termelő keleti versenytársak megjelenésétől tartottak.

A gyors bérszínvonal-emelkedés miatt azonban tömegesen mentek csődbe keletnémet vállalatok, és egyre magasabbra emelkedett a munkanélküliség - mondta a berlini lapnak Heiko Peters, a Deutsche Bank elemzője. A keleti tartományok gazdasága időközben stabilizálódott és növekedésnek indult, de stabilizálódtak a kelet-nyugati különbségek is. Az ezredforduló óta lényegében leállt a felzárkózási folyamat a bérekben és a gazdasági teljesítményben is - tette hozzá Joachim Ragnitz, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet keleti tartományokra szakosodott drezdai kutatócsoportjának vezetője.

Nem sikerült elkerülni azt sem, hogy milliók csússzanak a legalacsonyabb fizetésű rétegbe. Keleten minden negyedik munkavállaló órabére elmarad a 8,5 eurótól, míg nyugaton csak a munkavállalók 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. (A 8,5 euró azért fontos határvonal, mert a szakszervezetek és a baloldali pártok szerint a munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozása céljából 8,5 eurós óránkénti minimálbért kell bevezetni az egész országban.)

1. Túlzott optimizmus
2. Kelet-nyugat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről