Rákosi ügynökei - az ÁVH nyolc éve

ÁVO-ból ÁVH

A Rákosi által „fordulat évének” nevezett, 1947 tavaszától 1948 nyaráig tartó időszak után jött el az idő a politikai rendőrség további hatáskör-bővítése felé. A Rajk Lászlót követő új belügyminiszter, Kádár János első intézkedései közé tartozott az ÁVO magasabb hivatali rangra emelése. Már Rajk is engedett Péter Gábor nyomásának, aki az államvédelem autonómiáját igyekezett növelni. Még Rajk terjesztette a Belügyi Bizottság elé, de már utódja, Kádár János hajtotta végre a politikai rendőrség másodfokú hatósággá történő átalakítását.

A BM épülete 1950-ben; ma Képviselői irodaház (Fortepan)

Az 288.009/1948. belügyminiszteri rendelet hozta létre az Államvédelmi Hatóságot, amely már csak a belügyminiszternek volt alárendelve. Az 1948. szeptemberi, 10-én hatályba lépő rendelet felruházta az ÁVH vezetőjét azzal a joggal, hogy elrendelje az államérdeket veszélyeztető személyek kitiltását, rendőri felügyelet alá vételét, vagy őrizetbe vételét, ami elsőfokú hatósági jogkör. Sőt jogi abszurdumként maga az ÁVH volt illetékes az e tekintetben folytatandó felülvizsgálati eljárásokban is.

Péter Gábor gyakorlatilag már eddig is csak Rákosinak alárendelten működött, de hivatalosan csak 1950-re juttatta szervezetét a hierarchia majdhogynem csúcsára. Egy 1949. végi kormányrendelet a politikai rendőrséget már közvetlenül a kormány alá rendelte, így külön minisztériumként működhetett tovább a Rákosi által csak a „Párt szeme, füle, ökle”-ként jellemzett szervezet. A rendelet elvileg meghagyta ugyan a belügyminiszternek a felügyelet jogát, de ez a valóságban fordítva működött, mert Péter rendszeresen jelentett a főtitkárnak a belügyminiszterről.

Az immáron első fokú országos szervhez került a Határőrség (őket hívta a nép „zöld ávósoknak”), valamint átvette a börtönöket, a rabmunka- és internálótáborokat is, melyek száma a százat is megközelítette, egyenként 4-500 fogollyal. Az ÁVH ekkor hasonlított leginkább szovjet „anyaszervezetére”, a szintén külön minisztériumként működő MGB-re. A közemberek szemében a hatáskör-kiterjesztést meg is indokolta a Szabad Nép: „a szocializmus építésének idején a külső és belső ellenség dühe, támadása fokozódik. Az ÁVH szerepe ebben a korszakban még nagyobb, mint eddig volt”.

1. Aki nincs velünk, az ellenünk van
2. ÁVO-ból ÁVH
3. Az ÁVH működése
4. A Nagy Testvér
5. A forradalom nem akar több ÁVH-t

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
• 10 tény a berlini falról
• „Tűzzel küzdünk… Engedjetek ki… Meg fogunk égni…” – Ötvenöt éve történt az Apollo–1 tragédiája
• Miért hullottak amerikai hidrogénbombák egy spanyol halászfalura 1966-ban?
• Amerikai kérésre nem jelent meg Kádár János a Szent Korona ünnepélyes átadásán
• Az ígéretes kezdetek után egész népe fokozatosan az utolsó iráni sah ellen fordult
• Öles léptekkel a hidegháború lezárása felé: Bush és Gorbacsov máltai találkozója
• A világháború és a vasfüggöny árnyékában normalizálta viszonyát az NSZK és Lengyelország
• A magyar forradalmra árnyékot vető hidegháborús sakkjátszma: a szuezi válság