Rákosi ügynökei - az ÁVH nyolc éve
2013. szeptember 6. 11:16 Csernus Szilveszter
Korábban
ÁVO-ból ÁVH
A Rákosi által „fordulat évének” nevezett, 1947 tavaszától 1948 nyaráig tartó időszak után jött el az idő a politikai rendőrség további hatáskör-bővítése felé. A Rajk Lászlót követő új belügyminiszter, Kádár János első intézkedései közé tartozott az ÁVO magasabb hivatali rangra emelése. Már Rajk is engedett Péter Gábor nyomásának, aki az államvédelem autonómiáját igyekezett növelni. Még Rajk terjesztette a Belügyi Bizottság elé, de már utódja, Kádár János hajtotta végre a politikai rendőrség másodfokú hatósággá történő átalakítását.
A BM épülete 1950-ben; ma Képviselői irodaház (Fortepan)
Az 288.009/1948. belügyminiszteri rendelet hozta létre az Államvédelmi Hatóságot, amely már csak a belügyminiszternek volt alárendelve. Az 1948. szeptemberi, 10-én hatályba lépő rendelet felruházta az ÁVH vezetőjét azzal a joggal, hogy elrendelje az államérdeket veszélyeztető személyek kitiltását, rendőri felügyelet alá vételét, vagy őrizetbe vételét, ami elsőfokú hatósági jogkör. Sőt jogi abszurdumként maga az ÁVH volt illetékes az e tekintetben folytatandó felülvizsgálati eljárásokban is.
Péter Gábor gyakorlatilag már eddig is csak Rákosinak alárendelten működött, de hivatalosan csak 1950-re juttatta szervezetét a hierarchia majdhogynem csúcsára. Egy 1949. végi kormányrendelet a politikai rendőrséget már közvetlenül a kormány alá rendelte, így külön minisztériumként működhetett tovább a Rákosi által csak a „Párt szeme, füle, ökle”-ként jellemzett szervezet. A rendelet elvileg meghagyta ugyan a belügyminiszternek a felügyelet jogát, de ez a valóságban fordítva működött, mert Péter rendszeresen jelentett a főtitkárnak a belügyminiszterről.
Az immáron első fokú országos szervhez került a Határőrség (őket hívta a nép „zöld ávósoknak”), valamint átvette a börtönöket, a rabmunka- és internálótáborokat is, melyek száma a százat is megközelítette, egyenként 4-500 fogollyal. Az ÁVH ekkor hasonlított leginkább szovjet „anyaszervezetére”, a szintén külön minisztériumként működő MGB-re. A közemberek szemében a hatáskör-kiterjesztést meg is indokolta a Szabad Nép: „a szocializmus építésének idején a külső és belső ellenség dühe, támadása fokozódik. Az ÁVH szerepe ebben a korszakban még nagyobb, mint eddig volt”.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

hidegháború
- A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
- 10 tény a berlini falról
- „Tűzzel küzdünk… Engedjetek ki… Meg fogunk égni…” – Ötvenöt éve történt az Apollo–1 tragédiája
- Miért hullottak amerikai hidrogénbombák egy spanyol halászfalura 1966-ban?
- Amerikai kérésre nem jelent meg Kádár János a Szent Korona ünnepélyes átadásán
- Az ígéretes kezdetek után egész népe fokozatosan az utolsó iráni sah ellen fordult
- Öles léptekkel a hidegháború lezárása felé: Bush és Gorbacsov máltai találkozója
- A világháború és a vasfüggöny árnyékában normalizálta viszonyát az NSZK és Lengyelország
- A magyar forradalmra árnyékot vető hidegháborús sakkjátszma: a szuezi válság
- Öt hét alatt született meg a korabeli Európa egyik leghaladóbb szellemű alkotmánya tegnap
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben tegnap
- Nehézségek és viszálykodás határozta meg az első magyar királynő uralkodását tegnap
- Rekordot jelentő árakon ütöttek le két Star Wars-plakátot Budapesten tegnap
- Mindent hátrahagyott az irodalomért a „Magyar zsoltár” szerzője, Dsida Jenő tegnap
- Amikor fából készült bombázókkal szabadított ki francia ellenállókat a brit légierő 2022.05.16.
- Elszabadult a pokol a kínai társadalom „megtisztítását” szolgáló kísérlet során 2022.05.16.
- A német hadseregnek minden erejére szüksége volt a varsói gettófelkelés leveréséhez 2022.05.16.