Miért nem tűnnek el az Antarktisznál elsüllyedt fahajók?
2013. augusztus 16. 12:25
Kutatók a Déli-sarkvidéken arra a kérdésre keresték a választ, hogy az Antarktiszon elsüllyedt fából készült hajókat mennyire viseli meg a jeges vízben töltött idő. A tudósok rámutattak, hogy a famentes övezetnek számító Antarktiszon értelemszerűen a hajószerkezeteket pusztító férgek is "hiánycikknek" minősülnek.
Korábban
Bárhol máshol a világon a puhatestű lények viszonylag gyorsan felfalják a tengerbe került fából készült anyagokat. Azonban Adrian Glover, a londoni Természettudományi Múzeum biológusa szerint a Déli-sark körül futó áramlatoknak köszönhetően a déli kontinens környékén nem élnek ilyen férgek.
Ez pedig azt jelenti, hogy a régi, fából készült roncsok, mint például Ernest Shackleton hajója, a tölgyből és fenyőből épített Endurance, amely 1915-ben a jég fogságába esett, majd összetört és elsüllyedt, minden bizonnyal igencsak szép állapotban lehetnek. „Mindez a hideg antarktiszi mélytengerben lévő alacsony mikrobiológiai degradációnak köszönhető” – mondta el a kutató a BBC-nek. „A történészek és régészek egyik régi álma, hogy megtalálják a felfedező hajóját” – tette hozzá.
Glover nemzetközi kutatócsapata a héten tette közzé kutatásának eredményeit; munkájuk során a déli kontinensen mintát vettek bálnacsontokból és fából készült anyagokból, majd leeresztették őket a tengerfenékre, hogy megvizsgálják a jeges víz mélyén élő élőlények viselkedését. Tizennégy hónappal később kiemelték a tárgyakat, és elemezték őket.
„A csontokat vörös férgek egész szőnyege borította. A fadarabok eközben érintetlenek maradtak, nyomuk sem volt rajtuk fafaló állatkáknak” – magyarázta a biológus. Két új fajt fedeztek fel, a mindössze pár milliméter hosszú állatkák egyikét Osedax antarcticusnak, a másikat Osedax deceptionensisnek keresztelték. A zombiférgeknek is becézett élőlények halott cetfélék csontjait fogyasztják, s a faevő Xylophaga-kagylók rokonai.

Shackleton hajója a Weddel-tenger fenekén, mintegy három kilométeres mélységben található, s már többen próbálták lokalizálni. David Mearns brit régész szerint a roncs nagyon jó állapotban lehet, azt leszámítva, hogy a jég átüthette az oldalát, ami a süllyedését okozta. „A hajó károsodása túl nagy volt, ezért a felfedezőnek nem maradt más választása, minthogy a jég hátán hagyja. Úgy vélem, a tengerfenéken levő norvég hajó a lehetőségekhez mérten kitűnő állapotban van, s lassan egy évszázada várja, hogy valaki felfedezze” – mondta a kutató.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


hidegháború
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
- A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
- Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
- Hruscsov látogatása Amerikában
- Tíz évvel élte túl a Szovjetuniót a Mir űrállomás
- Berlint igen, de egész Európát még nem osztották fel a jaltai konferencián
- Számos összefüggő hiba okozta az Apollo-1 legénységének tragédiáját
- Mindennaposak voltak az álhírek és a szándékos félretájékoztatások a hidegháború éveiben
- Csak Jimmy Carter elnöksége alatt térhetett haza a Szent Korona
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59