A Belügyminisztérium mint a hatalom ökle
2013. június 17. 14:31
A belső elhárítás (Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökség) által titkosszolgálati eszközökkel gyűjtött adatoknak különböző következményei lehettek. Adott politikai megrendelés esetén a „puha diktatúra” idején is sor kerülhetett kemény hatalmi intézkedésekre.
Kádár János 1982-ben például így igazította el az ellenzékkel foglalkozó belügyi illetékeseket: „Rámenni, egyszerűen rámenni, az istenit az anyjának, hát ezt mindenütt a világon csinálják, és ez még nem is adminisztratív intézkedés, kellemetlenkednek nekik, no, mert már harmadszor veszik el a hajtási igazolványt, vagy mit tudom én, mi a rossebet, hát miért nem lehet ezt megcsinálni? Lakást is megállapítják, hogy életveszélyes, átteszik szükséglakásba.”
Ezt követően gyakoribbá váltak azok a vexáló (vegzáló) intézkedések, amelyek más hatalmi szervek bevonásával történő nyomásgyakorlást, egyszerűbben fogalmazva zaklatásokat jelentettek. Az 1988. június 16-án kelt napi jelentés egy intézmény (egy vendéglátóipari egység) elleni komplex fellépés módozataira mutat példát. Ilyén intézkedéseket ugyanakkor más területeken is alkalmaztak, például az egyházi elhárítás is kezdeményezett szabálysértési eljárásokat a "Hare Krisna szekta" vállalkozásai ellen ebben az időben.
(Az alábbi jelentésen a BM III/III. csoportfőnökség irányítóinak Horváth Józsefnek, illetve Harangozó Szilveszternek a kézírása is megtalálható. Horváth a Duna-gate borány idején tett szert országos ismertségre, mint a megfigyelések fő felelőse, a belső elhárítás utolsó parancsnoka. Harangozó, mint elődje, egyszersmind 1988-ban miniszterhelyettesként felettese még eredményesebb „karriert” tudhatott magáénak. Ő Péter Gábor titkárságától jutott el a kádári Belügyminisztérium vezetésébe.)
Mindezeken túl a hatalom eszköztárát más, a nap krónikájához köthető események is megidézik. 25 évvel ezelőtt erőteljes rendőri fellépéssel akadályozták meg a Nagy Imre és társai kivégzésére történő megemlékezést a Batthyány-örökmécsesnél.

NOIJ – összefoglaló jelentés, 1988.06.16. (118)
17. A BM III/III Csoportfőnökség információja alapján jelentettük, hogy a „Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének” június 4-ei csoportalakító ülését a Kisrabló étterembe tartották meg, és a következő összejövetelüket is ott tervezik megtartani.
A cikk folytatása a A III/III. krónikája blogon
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap