Hét érdekesség Alcatrazról

Üveggyöngyökért akarták megvenni az indiánok

Hat évvel a börtön bezárása után egy Mohawk Richard Oakes vezette, száz indiánból álló csoport foglalta el a szigetet 1969 novemberében. Az 1868-as Fort Laramie-egyezményre hivatkoztak, amely az elhagyott, szabad szövetségi földterületetek tulajdonba vételét engedélyezte az amerikai őslakosság számára. A tüntetők azt követelték, hogy a szigeten egy indián egyetem és egy kulturális központ épüljön fel. Kiáltványuk egy vételi ajánlatot is tartalmazott, amelynek értelmében 24 dollár értékben üveggyöngyöket és egy piros ruhát kapott volna a kormányzat a szigetért cserébe - ugyanazt az árat, amelyet állítólag a holland telepesek 1626-ban Manhattanért fizettek. A szövetségi rendőrbírók 1971 júniusában kísérték ki az utolsó indián földfoglalót, ám nyomaik a mai napig „díszítik” a szigetet: a leégett épületek és temérdek graffiti emlékeztet a 18 hónapos időszakra.

1. Al Capone a börtönzenekarban
2. Több szökési kísérlet is volt
3. Pelikánokról kapta nevét
4. Katonai foglyok voltak Alcatraz első rabjai
5. Nem volt az Alcatrazi madárembernek madara
6. Üveggyöngyökért akarták megvenni az indiánok
7. A csendes-óceáni partvidék legöregebb világítótornya

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején