2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Fegyvertelenül szálltak szembe a nácikkal a fehér rózsák

2013. február 22. 15:37

A csoport

Amikor Hitler terrorgépezete teljesen elszabadult, Hans és társai egyre inkább azt érezték, hogy a szavakat tetteknek kell követniük. 1942. június 27. és július 12. között Hans és Alex Schmorell négy, a német értelmiséghez intézett levelet fogalmazott meg és terjesztett el; a két egyetemista úgy látta, hogy az értelmiség volt az a réteg, amely 1918 óta politikailag folyamatosan alulmaradt, ugyanakkor az egyetlen olyan erő, amely képes megbuktatni a gyűlölt rendszert.

„Nem leszünk némák. Mi vagyunk a rendszer rossz lelkiismerete. A Fehér Rózsa nem hagyja nyugodni a rezsimet” – írta utolsó pamfletjükben Hans és Schmorell. Az írást Sophie filozófiatanára, Kurt Huber gondolatai hatották át, de – hogy minél több diákot érjenek el – az egyetemisták Arisztotelésztől, Schillertől, Goethe-től és a Bibliából is vettek idézeteket, amelyek írók, professzorok, orvosok, kávézó-, étterem- és vegyesbolt-tulajdonosok egyre szélesebb köreihez jutottak el. Az egyre nagyobb ismertségre szert tevő csoport azonban nem tudta megakadályozni, hogy írásaik a benne foglalt eszmei tartalmával nem rokonszenvező személyekhez is kerüljenek: legalább 35 példány jutott el a Gestapóhoz.

A Fehér Rózsa mozgalom az ötödik pamfletben arra szólította fel a lakosokat, hogy határolódjanak el a náciktól és készüljenek fel a világháború végére. 6-9 ezer példányt másoltak az írásból, s vitték el Augsburgba, Stuttgartba, Frankfurtba, valamint Linzbe és Bécsbe. A csoport tagjai időt és energiát nem sajnálva járták be egész Németországot, hogy – jóval lecsökkentve ezzel a postaköltséget – lehetőleg mindenhova eljuttassák politikai állásfoglalásukat. 1943 januárjára azonban kifogytak a levelezőlapokból, így úgy döntöttek, hogy röplapok formájában próbálják felébreszteni a mély álomba zuhant Németországot.

A hatodik, s egyben utolsó pamfletet maga Huber írta, s egyenesen a német diákságnak címezte. A levél vészjósló tartalmára ráerősítettek a keleti frontról érkező aggasztó hírek, az 1943. február 3-i sztálingrádi veszteségekről szóló beszámolók; a „Küzdj a Párt ellen!” címet viselő pamflet Sztálingrádot Hitler katasztrofális politikájának legújabb példájaként említette. Hogy nézeteiknek még nagyobb nyomatékot adjanak, Hans és Schmorell életveszélyes akcióba kezdett: 29 középület falára írták rá a „Le Hitlerrel!” feliratot, a müncheni campus mindkét bejáratára pedig a „Szabadság” szót festették.

Ebben az időben az egyetem már a Gestapo felügyelete alatt állt. Az 1942-es nyomozás eredménytelen volt, ahogy a kelsőbbi események sem vezettek el a Fehér Rózsa mozgalom tagjaihoz; a fordulat 1943 februárjában következett be, amikor Hans Hirzel bizalmasan közölte két, a Hitlerjugendbe belépő barátjával, hogy a mozgalom hamarosan újabb akcióra készül, mire a két fiatal tudatta ezt a Gestapóval. A titkosrendőrség által vallatóra fogott Hirzel figyelmeztette a Scholl-családot, mindhiába: nem sikerült időben értesíteni Hanst és Sophie-t, akik február 18-án a müncheni campus központi épületének harmadik emeletéről leszórták csoportjuk legfrissebb röplapját. Az egyetem főfelügyelője látta az akciót, a Gestapo pedig azonnal letartóztatta a renitens testvérpárt.

Nem könnyű megválaszolni azt a kérdést, hogy a nyilvánvaló veszélyek ellenére miért kezdett ilyen kockázatos akcióba Hans és Sophie Scholl; olyan vélemények is megfogalmazódtak, mszerint így akarták magukat feláldozni az ügy érdekében. Mindenesetre egy rövid ideig tartó kihallgatás után árulás vádjában bűnösnek mondták ki őket és február 22-én kivégezték a testvéreket. Huber professzort és Alex Schmorellt csak július 13-án, míg Willi Grafot október 12-én küldték guillotine alá.

Arról a mai napig élénk vita folyik, hogy a Fehér Rózsa esetében beszélhetünk-e valódi ellenállási mozgalomról. A jelenségre alkalmazott német Widerstand szó ugyanis a náci rendszer megdöntésére szervezkedő politikai szervezetek tevékenységét jelöli (amilyen például a Stauffenberg-féle sikertelen Hitler elleni merénylet), azonban a Fehér Rózsa akciói inkább spontánok voltak, a szervezettség egyáltalán nem volt jellemző a Hans Scholl-féle csoportra, amely hamar belátta, hogy fizikailag képtelen megdönteni a fennálló rendszert.

A Fehér Rózsa a zsarnokság elleni küzdelem metaforájává vált. A Scholl-testvérpár mártírhalálának története annyira népszerűvé vált, hogy a Carmina Burana később elfogott szerzője, a német Carl Orff azt mondta vallatóinak, hogy ő volt a mozgalom egyik alapítója, mire a szövetségesek elengedték. Alexander Schmorellt 2012-ben az ortodox egyház szentté avatta, a müncheni egyetem egykori csarnokát Hans és Sophie Schollról nevezték el (Geschwister-Scholl-Platz), és számtalan utca, iskola és egyéb középület van Németország szerte, amely a testvérpár nevét viseli.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár