Politikai rendőrség és az egyház

Az államvédelmi és -biztonsági szervek

Az egyházpolitika irányvonalának az állampárt által kijelölt úton tartásában kitüntetett szerepe volt a magyar államvédelmi, majd állambiztonsági szerveknek. A politikai rendőrség fő feladata, a szocialista törvényesség elveinek megtartásával, az államellenes politikai bűncselekményekkel szemben történő fellépés volt. Ezen elsősorban a korabeli jogszabályok által büntetendő, vagy bár jogszabályba nem ütköző, de a fennálló politikai rendszerrel szemben ellenségesnek minősített tevékenység végrehajtásának megelőzését, akadályozását, korlátozását és megszakítását értették.

Mivel az egyházak sok szempontból a rendszer egyik fő ellenségének tekintett szervezetek voltak, így érthető, hogy ők végig a pártállami diktatúra titkosrendőrségének célkeresztjében álltak. Bár többször is átszervezték a politikai nyomozó apparátus szervezetét, a cél mindig egyértelmű maradt: a korszakonként eltérő nyomásgyakorlással, de a hitélet felszámolása, az egyházak megszűntetése, majd ennek megvalósíthatatlansága miatt szervezetük ellenőrzése, a lojális személyek vezetőpozícióba juttatása, a pártállami egyházpolitikával szemben állók ellehetetlenítése, a papi pályáról való eltávolítása. A politikai rendőrség a mindenkori egyházpolitikát a párthatározatok, a korabeli jogszabályok néha sajátságosan értelmezett betartásával, betartatásával igyekezett a saját eszközei révén megvalósítani.

A Rákosi-korszakban a felhasznált erőszakos, véres eszközöket inkább utólagosan próbálták jogszerűvé tenni. Ezzel szemben a Kádári éra a szabadságharcot követő megtorlás után a népfontos politikára helyezve a hangsúlyt, az általa üldözendőnek minősített bűncselekmények elkövetésének megelőzésében várta az állambiztonság segítségét. A politikai rendőrségnek különböző elnevezéssel és azonosító jelzéssel ellátott, a „klerikális reakcióval”, az egyházakkal szembeni elhárítást végző szervei működésük során rengeteg iratot termeltek.

Az 1945 és 1990 között Magyarországon működő államvédelmi/állambiztonsági szervek által keletkeztetett iratanyagok őrzése és jogszabályok szerinti kezelése a 2003. évi III. törvénnyel felállított Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) a feladata. A több mint 3900 iratfolyóméternyi (ifm) levéltári iratanyag majd minden típusában található az egyházakkal kapcsolatos dokumentum. Mindez alátámasztja azt a tényt, hogy a pártállami egyházpolitika megvalósításának az egyik legfontosabb eszköze a politikai rendőrség volt, melynek alapvető feladata közé tartozott a társadalom szövetébe évszázadok alatt beágyazódott egyházak felszámolása, a hitélet és vallásgyakorlás lehetőségének megszüntetése.

Az ÁBTL levéltárosai a Levéltár őrzésében lévő politikai rendőrség iratait, az azok rendezésekor kialakított levéltári rendszerben négy szekcióba sorolták. Az egyházakra vonatkozóan, a már említett társadalmi szerepüknél fogva, mindegyik szekcióban találhatóak olyan dokumentumok, amelyek velük kapcsolatos információkat tartalmaz. A következőkben több példával érzékeltetném, milyen jellegű információ-forrásokat találhat egy kutató Történeti Levéltárban, ha az 1945 és 1990 közötti időszak egyháztörténetére kíváncsi. Próbálom jelezni, hogy milyen adatok lehettek meg, melyek vagy a sajnos minden irattermelő intézményre jellemző selejtezés, megsemmisítés áldozatául estek, vagy az operatív tisztek hanyagsága, talán tudatos döntései miatt nem kerülvén be a Belügyminisztérium Irattárába a Történeti Levéltár levéltárosai számára is további sorsuk ismeretlen, esetleges meglétükről, hollétükről csak találgatni lehet.

1. Harc a "klerikális reakció" ellen
2. Az államvédelmi és -biztonsági szervek
3. A források
4. "Keresztény nemzeti állam megteremtése”
5. Mindenkiről mindent
6. Fókuszban a politikai rendőrség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből