Adalékok a kommunizmus kutatás történeti problémájához

Viták a kommunista értelmezés körül

Történeti szempontból tehát – bár mindkét példánkban szembesültünk azzal, hogy iratokra támaszkodva nem rekonstruálhatók teljesen az események – valójában kielégítő eredményre lehetett jutni. Esetleges újabb források bevonása tovább árnyalja a képet, és felülbírálhatja vagy megerősítheti a példákban szereplő következtetéseket. De akkor mégis mi okozza azt, hogy újra és újra fellángolnak a viták a kommunista múlt értelmezése körül? Az iratok hiánya – bár sokszor napirendre kerül – nem lehet magyarázat.

A kommunizmus egészének értelmezése okoz elsősorban problémát. Az a klasszikus gondolkodás ugyanis, amely a történelemben az állam, illetve a nemzeti (ön)megvalósítást/ -megvalósulást próbálja kontinuumként újrateremteni, a kommunizmus egészével nem tud mit kezdeni. Elsősorban azért nem, mert az egész rendszerben egyfajta kisiklást lát. Joggal teszi ezt, hiszen a magyar társadalom többször is tanúságot tett arról, hogy nem kíván ilyen típusú diktatúrában élni.

Ez a gondolkodás inkább „tetteseket”, illetve a külföldi – szovjet – példákat és utasításokat szeretné dokumentálni. Azokat a jelzéseket és tényeket, amelyek inkább a mi saját felelősségünkről, vagy a magyar politikumból származó okokról adnának számot, igyekszik tudomást sem venni. Ha nem így tenne, sérülne saját történelem-képe.

Másrészt viszont azok, akik a társadalmi progresszió kontinuitásával próbálják magyarázni a történelem egészét, és ebben a kontextusban egy sikeres modernizációs stratégiát látnak a közép-európai kommunizmusokban, szintén számos olyan ténnyel találkoznak, amely az elméletet nem támasztja alá. Gondolunk itt elsősorban arra a nyilvánvaló tényre, hogy az erőszakszervek meghatározó elemévé váltak a politikai – és adott pillanatban a gazdasági(!) – rendszernek. Márpedig semmilyen erőszakot nem legitimálhat egy mégoly gyönyörű eszme sem. Milyen progresszió az, amely kitelepít, agyonver, koncepciós pert kreál?

További problémát jelent, hogy a szocialista Magyarország szervei által keletkeztetett iratok alapján elsősorban a párt, illetve az (kommunista) állam történetét tudjuk megírni, de semmiképpen sem egy nemzet történetét, határozottan kiemelve, hogy politikatörténeti és nem a modern értelemben vett társadalom-történeti gondolkodásról beszélünk.

1. A szóbeli utasítások miatt nagy a forráshiány
2. Egy félbemaradt eljárás 1947-ből
3. Formális vagy informális
4. Viták a kommunista értelmezés körül
5. Emlékezetpolitika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
• A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
• A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla
• Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend
• Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt
• Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella
• Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
• Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata