Adalékok a kommunizmus kutatás történeti problémájához

Emlékezetpolitika

A problémát tovább bonyolítja, hogy a történelemről szóló beszédmód átalakult. A történelemtudományt persze bizonyos átpolitizáltság a kezdetektől jellemezte, de egészen addig, amíg a társadalmakat nem terhelték túl ideológiai törések, nagyjából egy irányba ható gondolkodások jellemezték.

Ugyanakkor a második világháború óta eltelt időben a kollektív emlékezet felett egyre ádázabb küzdelem bontakozott ki, és egyre tudatosabban alkalmazták a történelmet politikai diskurzusok elfedésére, vagy helyettesítésére. Kollégámtól – Pócza Kálmántól – átvéve a fogalmat létrejött az emlékezetpolitika. És ez, létrejöttének pillanatában már kikerült a szűken vett történettudomány területéről és átkerült a nyilvánosság körébe, hiszen az ilyen típusú viták immár a nyilvánosság előtt és nem szakmai közönség körében zajlanak.

Pócza Kálmán azonban arra is rámutat, hogy „A nyilvánosság működésmódja nem teszi lehetővé komplikált strukturális magyarázatok népszerűvé válását, mert azok nehézkességük és differenciáltságuk miatt csak nehezen hatolnak át a nyilvánosság szűrőjén.” És ezzel elérkeztünk a probléma – egyik – gyökeréhez.

A kommunizmus kutatása során – mint azt példánkkal is érzékeltetni szándékoztunk – történeti vizsgálatok során a problémák oroszlánrésze megválaszolható, és a létező rések kitölthetők. Ugyanakkor viszont részben a morális kérdésfelvetés, részben politikai kérdés-felvetések bonyolítják a témát. Morális kérdésfelvetéseknek természetesen helye van a történeti diskurzusban, de ezek megválaszolása nem iratanyag problémája. Sokkal inkább a kérdés-, illetve a válasz megfogalmazójának pozíciójától függ.

A politika által dominált politikai diskurzus ugyanakkor szintén kívül esik a történettudomány keretein. Ezek a diskurzusok számos esetben öltenek történeti köntöst, de valójában – hasonlóan a morális diskurzushoz – a szereplők politikai pozíciójáról árulkodnak, semmint történeti szakmai pozíciójukról. Mindezeket összefoglalva: amennyiben a szigorú szakmai kérdésfelvetések mentén haladunk, akkor a problémák jórésze megválaszolható, és ha akadnak is szakmai viták, ezek megmaradhatnak valódi tudományos vitáknak, és a levéltári anyagok hiányosságai voltaképpen befolyásolják, de nem teszik lehetetlenné a múlt megismerését.

1. A szóbeli utasítások miatt nagy a forráshiány
2. Egy félbemaradt eljárás 1947-ből
3. Formális vagy informális
4. Viták a kommunista értelmezés körül
5. Emlékezetpolitika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai