A vörösterror 133 napja

Marx is csodálta a történelemből kikopott radikális feministát

2012. november 27. 18:30

Radikális újságíró volt, ő ültette először angol nyelvre a Kommunista kiáltványt, s még Marx is felnézett rá. Kevesen vannak azonban tisztában, hogy ki volt Helen McFarlane, akivel a történelem nem bánt kesztyűs kézzel.


Helen MacFarlane gyermekkoráról szinte semmi biztosat nem tudunk, hacsak nem azt, hogy valamikor 1818-ban, Skóciában látta meg a napvilágot. Valószínűleg már felnőttkorú, amikor részese lesz az 1848 márciusában kitört bécsi forradalomnak, amely esemény olyannyira magával ragadta, hogy a Democratic Review című lapban legfontosabb gondolatait is kifejti a népek tavaszának társadalmi átalakulásáról.

Bár az utókor hajlamos megfeledkezni róla, MacFarlane számos követőre lelt a maga idejében. A radikális hangú írónő a 19. század egyik leghangosabb feministája volt, de széles körben ismertté váltak a rabszolgaság eltörlésével kapcsolatos írásai is. „Egy köztársaság, ahol nincsenek szegények, nincsenek osztályok…egy ilyen köztársaságot még senki nem látott, ahol csak szabad férfiak és nők élnek” – írta egy helyütt. Nem csoda, hogy munkásságára a feministában „ritka madarat” látó német filozófus, Karl Marx is felfigyelt, akinek Engelsszel írt Kommunista kiáltványát MacFarlane fordította le először angolra. De az újságírónő jól ismerte Hegelt is, akiről több cikkben is megemlékezett és egyes munkáit szintén lefordította.

A The Red Republican 1850. április, májusi és júniusi számában még saját nevén szerepel MacFarlane; először a The Red Republican 1850. június 22-i kiadványában használ férfi (Howard Morton) álnevet. Életrajzírója, Black David úgy véli, hogy MacFarlane kortársához, a viktoriánus kori Anglia egyik legismertebb írónőjéhez, George Eliothoz (eredeti neve: Mary Ann) hasonlóan azért használt férfinevet, hogy olvasói előtt még nagyobb tiszteletet csikarjon ki magának.

MacFarlane-t politikai ébredése és első szerelme is a császárvároshoz kötötte. Bécsben ismerkedett meg a politikai menekült Francis Prousttal, akitől gyermeke is született. A felhőtlen boldogság nem tartott soká: a nagybeteg férj végül lemaradt a Dél-Afrikába tartó, emigránsokat szállító hajóról, a partraszállás után egy nappal pedig közös, nyolchónapos gyermekük is elhunyt. MacFarlene hazatért, s egy anglikán lelkészhez ment hozzá; csupán 41 éves volt, amikor 1860-ban a Teremtő magához szólította.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!