Visszaszerezné Törökország ellopott műkincseit
2012. november 19. 11:59
Korábban
Nincs bizonyíték az illegalitásra
A Metropolitan Múzeum igazgatója, Thomas P. Campbell az amerikai lapnak kijelentette, hogy a Törökország által követelt tárgyakhoz Norbert Schimmel jogszerűen jutott hozzá az 1960-as években az európai műtárgypiacon, és 1989-ben adta át azokat a múzeumnak, úgyhogy az UNESCO-konvenció megsértése nélkül kerültek oda. Elismerte, hogy a tárgyak zömének az előélete nincs dokumentálva, nem tudni, kik voltak a tulajdonosaik, de azt is hangsúlyozta, hogy egyikkel kapcsolatban sem utal semmi jogosulatlan ásatásra. Török hivatalos források megerősítették: valóban nem találtak még bizonyítékot arra, hogy a tárgyakat illegálisan kicsempészték volna az országból.
"Ha olyan bizonyítékok kerülnek elő, amelyek szerint a tárgyakat engedély nélkül ásták ki vagy lopták el, egyenként fogjuk megvizsgálni, hogy mi a valós helyzet" - szögezte le Campbell. Szerinte az az érv, hogy a műtárgyakat vissza kell adni származási országuknak, kétes értékű, mivel sok műtárgy az évszázadok folyamán számos országot megjárt. "Részt veszünk a török kultúra ünneplésében. A londoni, párizsi és New York-i nagy múzeumok kiállításai mindennél jobban elősegítik, hogy az emberek ne csak a napfény és a tengerpart miatt utazzanak Törökországba, hanem kulturális örökségének megismerése érdekében is" - mondta.
Marc Masurovsky, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum műkincsrablásokkal foglalkozó szakértője szerint nem meglepő, hogy a műkincsrablások ügyében eljáró nemzetközi szervezet hiányában a törökök kemény diplomáciához folyamodnak. "Törökország azonban akadályokba fog ütközni, ha megpróbál határain kívül alkalmazni egy oszmán törvényt. És még ha valaki el is fogadná a törvény alkalmazását, az illegális feltárások idejét nehéz lesz megállapítani, mert azokról általában nem készülnek feljegyzések" - magyarázta.
Süslü ezzel együtt ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy semmi sem igazolhatja a lopást. Utalt a Louvre birtokában lévő 16. századi izniki kerámiacsempékre, amelyeket szerinte Albert Sorlin-Dorigny francia restaurátor lopott el az 1880-as években. Ő úgy tudja, hogy a II. Szelim szultán isztambuli mauzóleumából származó csempéket restaurálásra vitték Párizsba, de Sorlin-Dorigny a Louvre-nak adta őket.
A Louvre nem volt hajlandó kommentálni az állítást. Török hivatalos források szerint a franciák azt állítják, hogy a csempéket az uralkodói család egyik tagja Sorlin-Dorignynak adományozta, ám ezt semmilyen dokumentummal sem tudják alátámasztani. "Van olyan épeszű ember, aki egy rokona sírjából ajándékot ad egy külföldi országnak? Ha valaki eljön hozzám, és értékes tárgyakat lop el tőlem, nincs jogom visszakövetelni őket?" - értetlenkedett Süslü.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap