Jimmy Carter nukleáris háborúja
2012. szeptember 20. 12:22
A hidegháború történetének egyik legvitatottabb nukleáris politikai dokumentumaként vonult be a köztudatba Jimmy Carter amerikai elnök 59. számú irányelve (PD-59), amelyet csak most tártak a nyilvánosság elé teljes terjedelmében. A szöveg megfogalmazói úgy vélekedtek, hogy a nukleáris hadviselés csupán eszköz, amellyel a háború eszkalációját lehet megakadályozni.
Korábban
Az 1980. július 25-én szignált direktíva nagyobb rugalmasságot adott a mindenkori amerikai elnöknek arra, hogy megtervezzen és végrehajtson egy nukleáris háborút. A dokumentum már akkoriban komoly indulatokat gerjesztett, s legfontosabb, szigorúan titkos pontjai az elfogadást követő néhány héten belül a New York Times és a Washington Post címlapsztorijain köszöntek vissza.
A többi, titkosítás alól feloldott dokumentummal együtt a PD-59 azt mutatta meg, hogy az Egyesült Államok valóban felkészült a nukleáris háborúra, méghozzá abban a reményben, hogy a végsőkig kitart. A Nemzetbiztonsági Levéltár a Jimmy Carter Elnöki Könyvtár kérésének köszönhetően jutott a dokumentum teljes, csonkítatlan szövegéhez.
Az évekig titkosítás alatt álló direktíva egy politikailag meglehetősen „érzékeny” korban született: a Szovjetunió éppen ekkor rohanta le Afganisztánt, s kezdett költséges, a birodalmat lényegében összeroppantó háborúba, a Közel-Keletre újra instabilitás köszöntött, de terítéken volt az Európába telepítendő rakéták, a Kína-politika és az emberi jogok kényes, Carter által felszínen tartott kérdése is. Sokan ezért amiatt aggódtak, hogy az elnöki iránymutatás tovább élezi a feszültséget a Szovjetunióval, növelve Moszkva félelmét a kommunista birodalom amúgy is meglevő sebezhetőségéről.
A P-59 egyik legfontosabb pontja a csúcstechnológiás hírszerzésről szólt, amely harci helyzetben keresett a nukleáris csapások számára potenciális célpontokat, s felmérte az okozott károkat. A szöveg megfogalmazói úgy gondolták, hogy a nukleáris fegyverek bevetése önmagában nem vezet apokalipszishez, csupán elejét venné egy fegyveres konfliktus eszkalációjának.
Az Egyesült Államok vezetése azért tudta magáévá tenni az irányelvet, mert a PD-59 összeállítói úgy látták, hogy a szovjetek egy olyan koncepciót dolgoztak ki, amelynek birtokában megnyerhetnek egy küszöbönálló nukleáris háborút. A hidegháború után született kutatások azonban világosan megmutatták, hogy Moszkva azzal számolt: egyik fél sem nyerhet egy ilyen konfliktusban, amelyet nem is biztos, hogy túlélne a Szovjetunió.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap