Bibracte rejtélyei

Az oppidumok megszüntetése biztonsági kérdés volt Róma számára

"Az utóbbi években a nyugati rész feltárását végeztük. Elég pontosan meg tudtuk határozni a kiterjedését, hozzávéve a bejárati zónát, amelynek megmaradtak a monumentális alapjai, de semmifajta egyéb elem, oszlopfő, vagy oszlop nem került elő. Azt látjuk, hogy ez egy nagyon jelentős bejárat, egyfajta díszkapu volt, építészeti kiképzésére viszont egyelőre semmiféle támpontunk nincs. Ami végső soron nem meglepő, mert ezt az egész objektumot - a fórumot és a bazilikát - Augustus korának a hajnalán lebontották. Ekkor született meg a döntés, hogy Bibracte nem maradhat meg, lakosait áttelepítik 20 kilométerrel odébb, a síkságra, egy új településre Augustodunumba 'Augustus városába' (mai Autun) költöztették" - fejtegette az akadémikus.

Hozzátette: az egész települést megszűntették, felszámolták, Bibracte történelme ezzel tulajdonképpen lezárult. Érdekes, hogy a kezdeti római városnak a legújabb ásatások tanúsága szerint ugyanakkora volt a területe, mint Bibracténak.

"Ez egy rendkívül tudatos népesség-áttelepítés volt. A rómaiak számára az erődített magaslati települések egyfajta ellenállási gócot is jelenthettek. Bibractéban ugyan nem törtek ki lázadások, de másutt, Galliában az erődített városokat többnyire ellenséges érzelmű kelták laktak, akik nem szerették a római berendezkedést. Tehát az oppidumok megszűntetése tudatos római válasz volt a fenyegetettségre" - fogalmazott Szabó Miklós, megjegyezve, hogy a koncepció Augustus császár nevéhez fűződik. Magyarország területén is megszűntették az oppidumokat.

"Aquincum úgy jön létre, hogy a Gellért-hegyen lévő oppidumot feladják. Ugyanez volt Szombathely esetében. Az átköltöztetés óriási forrásokat igényelt, de a katonaságot dolgoztatták az építkezéseken, ami miatt a légiósok néha fel is lázadtak" - mondta.

Az új településeket a katonasággal vonuló útmérnökök tervezték egy nagyon egyszerű séma szerint: két, egymást merőlegesen metsző úttengely köré építették fel a várost. "Volt arra is példa, hogy egy bennszülött települést, amelynek a lakossága nem volt ellenséges Rómával szemben, megőrizték, ezekből lettek a municipiumok. Scarbantia (Sopron) municipium volt, ott valami miatt tolerálták a korábbi települést. A lényeg az volt, hogy egy megbízható római városhálózat jöjjön létre" - összegezte Szabó Miklós.

1. Julius Caesar városa
2. Lakóházat, bazilikát, fórumot találtak a magyar régészek
3. Az oppidumok megszüntetése biztonsági kérdés volt Róma számára

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére