Bibracte rejtélyei
2012. július 26. 16:47 MTI
Korábban
Az oppidumok megszüntetése biztonsági kérdés volt Róma számára
"Az utóbbi években a nyugati rész feltárását végeztük. Elég pontosan meg tudtuk határozni a kiterjedését, hozzávéve a bejárati zónát, amelynek megmaradtak a monumentális alapjai, de semmifajta egyéb elem, oszlopfő, vagy oszlop nem került elő. Azt látjuk, hogy ez egy nagyon jelentős bejárat, egyfajta díszkapu volt, építészeti kiképzésére viszont egyelőre semmiféle támpontunk nincs. Ami végső soron nem meglepő, mert ezt az egész objektumot - a fórumot és a bazilikát - Augustus korának a hajnalán lebontották. Ekkor született meg a döntés, hogy Bibracte nem maradhat meg, lakosait áttelepítik 20 kilométerrel odébb, a síkságra, egy új településre Augustodunumba 'Augustus városába' (mai Autun) költöztették" - fejtegette az akadémikus.
Hozzátette: az egész települést megszűntették, felszámolták, Bibracte történelme ezzel tulajdonképpen lezárult. Érdekes, hogy a kezdeti római városnak a legújabb ásatások tanúsága szerint ugyanakkora volt a területe, mint Bibracténak.
"Ez egy rendkívül tudatos népesség-áttelepítés volt. A rómaiak számára az erődített magaslati települések egyfajta ellenállási gócot is jelenthettek. Bibractéban ugyan nem törtek ki lázadások, de másutt, Galliában az erődített városokat többnyire ellenséges érzelmű kelták laktak, akik nem szerették a római berendezkedést. Tehát az oppidumok megszűntetése tudatos római válasz volt a fenyegetettségre" - fogalmazott Szabó Miklós, megjegyezve, hogy a koncepció Augustus császár nevéhez fűződik. Magyarország területén is megszűntették az oppidumokat.
"Aquincum úgy jön létre, hogy a Gellért-hegyen lévő oppidumot feladják. Ugyanez volt Szombathely esetében. Az átköltöztetés óriási forrásokat igényelt, de a katonaságot dolgoztatták az építkezéseken, ami miatt a légiósok néha fel is lázadtak" - mondta.
Az új településeket a katonasággal vonuló útmérnökök tervezték egy nagyon egyszerű séma szerint: két, egymást merőlegesen metsző úttengely köré építették fel a várost. "Volt arra is példa, hogy egy bennszülött települést, amelynek a lakossága nem volt ellenséges Rómával szemben, megőrizték, ezekből lettek a municipiumok. Scarbantia (Sopron) municipium volt, ott valami miatt tolerálták a korábbi települést. A lényeg az volt, hogy egy megbízható római városhálózat jöjjön létre" - összegezte Szabó Miklós.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
