2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Betlen Oszkár

2012. május 31. 15:56

Pozsony, 1909. szeptember 13. – Budapest, 1969. január 20.

A még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó, nyugat-felvidéki városban, Pozsonyban született Betlen (néhány helyen: Bettelheim) Oszkár fiatalkorában családjával Budapestre költözött. Az elemi, majd a gimnázium évei után villanyszerelőnek tanult, majd ezen a téren is helyezkedett el. 1930-ban fél évet Moszkvában tanult.

1931-ben megbízták az akkor illegalitásban dolgozó munkásmozgalom propagandamunkájának irányításával, s az Ifjú Proletár nevű mozgalmi lap szerkesztésével. Még ebben az évben letartóztatták, majd szülővárosába toloncolták, ahol besorozták a csehszlovák hadseregbe. 1934-ben a magyar után részt vett a szlovák munkásmozgalom szervezkedésében is.

Egy éves csehszlovákiai tevékenysége után küldötté választották Betlent, s részt vett a Kommunista Ifjúsági Internacionálé világkongresszusán. A Csehszlovák Kommunista Párt (CsKP) irányítása alatt álló ifjúsági szerveződéseket és munkásmozgalmi lapjaikat a fiatal Betlenre bízták, aki hamarosan bekerült a Szlovák Kommunista Párt vezetésébe is.

Az 1939-es német megszállást követően a csehszlovák kommunisták kimenekítésében segédkezett, azonban elfogták, s koncentrációs táborokba szállították; Dachau és Buchenwald után Auschwitzot is megjárta. 1945-ös szabadulását követően a Szabad Népnél dolgozott, aminek 1951 és 1954 között a főszerkesztője lett. Szerepet vállalt Magyarország kommunista felső vezetésében is.

Az 56-os forradalom után annak ellenforradalmi jellegének bebizonyítását célul kitűző ún. „Fehér könyv” szerkesztőbizottságának tagjaként működött. A négykötetes kommunista propagandasorozat fényképes és írásos dokumentumokat közölt az 1956 őszén elesett munkásmozgalmi áldozatokról, s „gyilkosaiknak rémtetteiről”.

1957-től egészen 1969-ben bekövetkező haláláig az MSZMP keretében a párt és a Kommunista Internacionálé történetének felderítésével és mindezek rendszerezésével foglalkozott. Bethlen János televíziós szereplő édesapja halála után helyet kapott a budapesti Kerepesi temető Munkásmozgalmi Pantheonjában, habár a történész-újságírónak a párton belül is voltak ellenlábasai és támadói.

Főbb művei:

• Reszlovakizálás és a szlovákok kényszerű áttelepítése. Társadalmi Szemle 1946.
• Az új Csehszlovákia és a cseh-magyar viszony. Társadalmi Szemle 1946.
• Fehér könyvek – a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala adta ki négy kötetben „Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” címmel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár