A vörösterror 133 napja

Szellemi örökség lehet a csíksomlyói búcsú

2012. március 28. 09:37 MTI

Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a csíksomlyói búcsút.


A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter hétfőn írta alá azt a dokumentumot, amely révén az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjeszti fel a csíksomlyói búcsút. A jelöléshez szükséges iratcsomót a tárca kedden el is küldte Párizsba, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének székhelyére.

"Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán" - jelentette ki Kelemen Hunor.

A román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt működő Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg a csíksomlyói búcsú felterjesztését. A javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el.

Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

Az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié egy rövid dokumentumfilmet is tartalmaz, melyben Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is beszél a búcsúról. "Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok - felekezettől függetlenül - megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye az Csíksomlyó" - vélekedett a filmben megszólaló érsek.

Tánczos Vilmos szerint a magyaroknak a Mária-kultusz azért fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe. "A népi tudatban nagyon mélyen gyökerezik: Mária megvédi az ő népét, aki a magyarságot bántja, az Máriát bántja. Ezért van az, hogy a 20. század történelmi viharai által megtépázott erdélyi magyarság a csíksomlyói Szűzanyához mint égi patrónushoz menekül, és tőle kér segítséget" - magyarázta a csíksomlyói Mária-kultuszt Tánczos Vilmos.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!