Kulturális örökség lehet Schindler gyára

A cseh kulturális minisztérium már hozzá is látott az egykori üzem átminősítéséhez szükséges eljáráshoz, ám a procedúra akár hónapokig is elhúzódhat. Így pedig fennáll a veszélye, hogy akkor már nem lesz mit megvédeni, mivel a gyár épületei rendkívül rossz állapotban vannak - írta a Mladá Fronta Dnes című lap.

A második világháborút megelőzően az üzem a Löw-Beer zsidó család tulajdonában volt, amelyből az UNESCO-listán szereplő brnói Tugendhat-villa tulajdonosának a felesége is származott. Jelenleg az egész ipari komplexum üresen áll. "Az ingatlan tulajdonosa még tavaly kérte néhány épület elbontását, amelyeknek több mint a fele kritikus állapotban volt" - mondta Vacláv Hnat, a helyi építészeti hivatal munkatársa.

Az üzem jelenlegi tulajdonosaként bejegyzett Blue Fields cég azonban felfüggesztette a tervezett munkálatokat, az épületben talált állítólagos mérgező vegyszerekre hivatkozva. A napilap ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az üzem tulajdonjoga nem teljesen tisztázott: a vállalat munkatársai közül senkit nem lehet elérni. A cégnek továbbá sem hivatalos oldala, sem telefonos elérhetősége sincsen. A teleknyilvántartás adatai szerint pedig a bíróság befagyasztotta a gyár bizonyos épületeinek tulajdonjogát.

A helyi örökségvédelmi hivatalban dolgozó Eliska Rackova szerint "Schindler gyárának" kulturális örökséggé nyilvánítása attól függ, hogy mennyit és mit tudnak megmenteni az eredeti komplexumból. Brnenec polgármestere, Blahoslav Kaspar a lapnak elmondta, hogy mindenképpen szeretne legalább egy múzeumot létrehozni a városban a Schindler által megmentett zsidók emlékére.

A német vállalkozó Lengyelország 1939-es lerohanását követően szerezte meg a zsidó munkásokat foglalkoztató krakkói zománcgyárat - ebből azóta múzeum lett -, amelynek révén milliós vagyonra tett szert. 1944-ben sikerült mintegy 1200 zsidó munkást Krakkóból Brünnlitzbe menekítenie, ahol átvészelték a háborút. Schindler egyike volt az első három németnek, akiket Izrael a Világ Igaza címmel tüntetett ki.

A gyáros Németországban hunyt el, de Jeruzsálemben helyezték örök nyugalomra. Történetet 1993-ban Steven Spielberg filmesítette meg. A Schindler listája című alkotás többek között elnyerte a legjobb film Oscar-díját is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai