Mennyibe kerülne ma egy piramis?

Először is nézzük a számokat: az i.e. 26. században épült Kheopsz fáraó piramisa 146 méter magas, az alap élhossza 232 méter. Összesen 2,3 millió, egyenként háromtonnás kő alkotja, ez összesen 6,9 millió tonna. A feljegyzések tanúsága szerint húsz év alatt épült fel, ami azt jelenti, hogy a köveket ötpercenként kellett a helyükre tenni. Ez csak megfeszített munkatempóval, több ezer ember munkájával lehetett kivitelezhető. Egy új, az építészek és egyiptológusok körében terjedő nézet szerint a piramis alsó harmadát külső rámpa segítségével építették meg, míg az afölötti részt egy belső struktúrával oldották meg.

A belső rámpa-teória megalkotója, Jean-Pierre Houdin francia építész a Dassault Systems nevű céggel egy olyan virtuális modellezésen dolgozik, amelyen a piramis felépítésének folyamatát lehet majd nyomon követni. Szerintük két dolog különbözteti meg az akkori piramisokat a ma csak elméletben létező építési módszerektől: először is, emberek helyett ma valamilyen gép húzná felfelé a köveket, a legutolsó 10-15 méteren pedig mindenképpen egy kis darura lenne szükség.

Számítások szerint ma elegendő lenne 1500-2000 munkás is, akik akár öt év alatt fel tudnának húzni egy hasonló paraméterekkel rendelkező építményt. Megépítése pedig annyiba kerülne – öt milliárd dollárba –, mint a nagy gazdasági válság során megalkotott coloradói Hoover-gát. Csak összehasonlításképpen: a Manhattan kellős közepére megálmodott, 532 méter magas World Trade Center négy milliárd dollárba fog fájni az amerikai adófizetőknek.

Kheopsz-piramis másolat ugyan nincs a láthatáron, azonban az Earth Pyramid Project már gőzerővel folyik. Az arányosan kisebb méretű piramishoz a világ minden tájáról hoznának köveket, de még kérdés, pontosan hova. A különböző kormányok és szervezetek támogatásával megvalósuló projekt időkapszulával fogja kalauzolni az elkövetkező generációkat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése