Amikor nem egy szavazat döntött

A Legendavadászat című könyvből – a Snopes.com válogatásából szemlézve – újabb szavazós legendákat evenít fel az urbanlegends.hu. Az állítások: 1649-ben egy szavazat többséggel rendelik el I. Károly király kivégzését; 1845-ben Texast egyetlen szavazat segítette az Unióba; 1923-ban Adolf Hitler egyetlen szavazattal lett a náci párt vezére.

A fenti példák közül az igazsághoz legközelebb az a megállapítás jár, amely szerint Texas Egyesült Államokhoz való csatlakozása egy szavazaton múlott. Az annektálási procedúra során ugyanis valóban volt egy pillanat, amikor egy ember voksa – igaz, nem egy polgáré, hanem az érintett 52 szenátor egyikéé – döntött. A Mexikótól való függetlenségét 1835-ben kikiáltó Texas már önállósága első évében kérte felvételét az Egyesült Államokba, a rabszolgatartást ellenző tagállamok azonban sikeresen megakadályozták a rabszolgatartó állam felvételét.

Végül 1845-ben az Egyesült Államok szenátusa 27:25 arányban úgy döntött, felkínálja a független állam számára a csatlakozás lehetőségét. A szavazás eredetileg 26:26-ra végződött, de az első körben nemmel voksoló When Johnson végül meggondolta magát. Erre a momentumra hivatkozva állítják még ma is sokan, hogy Texas felvételét egy szavazat döntötte el. Valójában azonban az annektálás csak a texasiak nyári ratifikálása és a sikeres népszavazás után lépett életbe, ott pedig az igenek aránya mindkét esetben többszöröse volt a nemekének (55:1, illetve 7664:430).

A két másik esetben még ennyit sem kell kutatni a cáfolathoz. I. Károly király kivégzéséről sem egyszavazatos voksolás döntött, hanem a tisztán independensekből álló csonka képviselőház kezdeményezésére felállított törvényszék. Igaz, hogy a bírák többsége vonakodott a halálos ítélet kimondásától, de a per kudarca országszerte felháborodást váltott volna ki, s ezt az új vezetés mindenképpen el akarta kerülni.

A végső döntés pedig nem egy szavazaton múlt, mint ahogy 1923-ban sem, Hitler pártvezérsége esetében. Akkor ugyanis már jó két éve ő volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) első embere; 543 szavazattal választották meg 1921-ben – éppen 1 ellenszavazat mellett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?