Szekfű és Hóman egy kötetben

Ujváry Gábor történész, a Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese, a kiadványok szerkesztője elmondta, hogy a két kötet 20-20 tanulmányt tartalmaz és különböző szempontok szerint járja körül a magyar történetírás két nagy személyiségét, munkásságukat.

"A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében" című kötetben a tanulmányírók egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a történetíró és ideológus a két világháború között meghatározó személyiség volt a magyar kultúrában és az egyik legnagyobb magyar történész, persze vannak nézetei, amelyeken túlhaladott az idő, de nyelvezete, forrásismerete a legkiválóbbak közé emeli - hangsúlyozta a történész.

Olvashatók olyan írások, amelyek Szekfű Gyula (18983-1955) magyar származását vonják kétségbe, svábnak tartották, de mások kutatásai bebizonyították, hogy ez alaptalan, mert régi székesfehérvári magyar család sarja a történész. Szekfű Gyula 17 éven át tartó bécsi levéltárosi munkásságáról írt például Fazekas István, aki jelenleg is a bécsi levéltár magyar rezidense és Ress Imre levéltáros, történész.

Ujváry Gábor fölidézte, hogy Szekfű Gyula Hóman Bálinttal együtt írta meg Magyar történet címen az eddigi legegységesebb magyar történelmi összefoglalót. Hóman Bálint kiváló középkor-történészként jegyezte a honfoglalástól Mátyás király uralkodásáig tartó időszakot, majd a következő korszakokat a 20. század elejéig Szekfű Gyula vetette papírra.

A másik kiadvány "Történeti átértékelés. Hóman Bálint, a történész és a politikus" címmel jelent meg. A tanulmányok különböző konferenciák előadásainak megszerkesztett változatai, amelyekben és a szerzők elismerik, hogy Hóman Bálint (1885-1951) a magyar középkor kiváló tudósa volt. Ujváry Gábor emlékeztetett arra: a szerzők levélben kérték Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, hogy a tudós testület állítsa vissza Hóman Bálint akadémiai tagságát, az 1946-os Népbírósági ítélet azonban még érvényben van ellene.

A kiadvány címe Hóman Bálinttól származik és azt jelzi, hogy a szemléletváltozás gyakori a történelemben. Ujváry Gábornak az a véleménye, hogy át kellene értékelni Hóman Bálint történeti és politikai szerepét is, rámutatva, hogy Hóman vallás- és közoktatásügyi miniszterként egységes középiskolai törvényt hozott. Megszavazott ugyan két zsidótörvényt is és az 1944 márciusi német megszállás, majd a nyilas hatalomátvétel után is részt vett a törvényhozás munkájában, később a Szálasi kormánnyal nyugatra szökött. Amerikai fogságba esett, visszahozták Magyarországra és 1946-ban a Népbíróság háborús bűnök elkövetése miatt életfogytiglanra ítélte. 1951-ben a váci fegyházban halt meg. Mindazonáltal történészi kvalitásait nem lehet kétségbe vonni - hangsúlyozta Ujváry Gábor.

A két könyv DVD-melléklettel jelenik meg, Hanák Gábor rendező két dokumentumfilmjét a könyvbemutatón is levetítik - tette hozzá a történész.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait