Megjelent a Múlt-kor magazin téli száma

A Führer születésnapjain hatalmas katonai felvonulásokkal, látványos parádékkal rótta le tiszteletét a nép. Hitler 50. születésnapjára munkaszünetet hirdettek, az ország egy nagy horogkeresztes zászló volt aznap, bár a grandiózus ünnepségen az USA, Nagy-Britannia és Franciaország már nem vett részt. Vajon miért? Többek között erre is választ kapunk a Múlt-kor magazin legújabb, téli számából.

Horthy kultusza szorosan összefügg az első világháború okozta sérelmeinkkel. A kormányzó születésnapjának látványos megünneplésével tetterős személyiségét kívánta hangsúlyozni a propaganda. Bár őméltóságáról az ország szinte összes falvában megemlékeztek, Horthy általában szűk családi körben, Kenderesen ünnepelt. Mussolini nem rajongott a születésnapokért, sokkal inkább a látszatnak és a filmhíradók kameráinak élt: ha kellett lovagolt, úszott, vívott, repülőgépet vezetett, de még aratni is beállt a fölművesek közé. Persze csak egy jól sikerült felvétel erejéig.

Sztálin 70. Születésnapjának előkészületei már hónapokkal a nagy nap előtt elkezdődtek. „Magyarország a versenyben jól megállta a helyét”- veregette meg a nép és persze saját vállát memoárjában Rákosi, aki szívügyének tekintette az ünnepséget. Ő már nem volt ennyire szerencsés, 60. születésnapja alkalmából tartott ünnepségre Rákosi elvtársnak nem az 1-es, hanem csak a 209-es sorszámú meghívókártya jutott. Hogy ez vajon szemet ütött-e neki, kiderül a magazinunk legújabb számából.

Kínában határozat tiltotta a személyi kultusz különféle megnyilvánulásait, így a vezetők születésnapjának megünneplését is. Helyette azonban valamennyi kommunista évfordulóról megemlékeztek. Mao szülőfaluja már halála előtt zarándokhellyé változott, később pedig istenként tisztelte őt a nép. 2008-as felmérések szerint a lakosság több mint 10%-a tart otthonában Mao szoborral ellátott házi oltárt. Kim Ir Szen a szovjetek támogatásával vált az észak-koreai területek kulcsfigurájává, ezért elkerülhetetlen volt a sztálini példa, hogy személye köré kultusz alakuljon ki; ma már több mint 500 szobra áll az országban.

Kádár János 1962-es, 50 születésnapjára csak egy szabadnapot kért, a 60. előtt pedig nyugdíjazását. Később azonban világossá tette: mégsem kíván lemondani. Bár Kádár nem szerette a születésnapokat, a meglepetéseket jól viselte, a 70. kerek évfordulót 230 vendég társaságában ünnepelte a parlamentben.

Hetven évvel ezelőtt, 1941. december 7-én Japán lerohanta Pearl Harbort, az Egyesült Államok Hawaii-szigeteki katonai támaszpontját. Amerika vesztesége óriási volt, az ázsiai birodalom terve mégsem vált be, ugyanis a japánok fő támadási célpontjának tekintett repülőgép-hordozók nem voltak a kikötőben. Ennek ismeretében felmerült a kérdés: volt-e így értelme a támadásnak? Japán egyelőre nem gondolkodik a válaszon, a legújabb Múlt-kor azonban igen.

Napóleon halálának körülményei a mai napig nem tisztázottak, számos elmélet kering elhalálozásának okairól. De vajon kinek szolgálhatott előnyére az angolok legfőbb ellenségének eltűntetése? A császár hajtincsének vizsgálatából kiderült, hogy az hatalmas mennyiségű arzént tartalmaz, de valóban mérgezés okozta a vesztét? A választ magazinunkban találja.

Az 1960-as 70-es évek puha diktatúráját még tovább puhította a fiatal nemzedék zeneszeretete is. A Kádár-kor legnevesebb szórakozóhelye az Ifipark volt, ahol átlagosan 2000-2500 fiatal szórakozott s valamennyi magyar együttes fel is lépett. S hogy a zene mennyire nem volt könnyű, arról Aczél György, kultúráért felelős miniszter az alábbi álláspontját hangoztatta: „Az ember nem disznó, hogy mindent megegyen”. A Múlt-kor új, a Kádár-korszak zenei világával foglalkozó rovatának első cikkét keresse a téli lapszámban.

Az 1970-es évekre a popkultúra fogyasztása mellett a különféle kábítószerek fogyasztása is kezdett egyre népszerűbbé válni. Bár a rendőrség igyekezett minél erősebben fellépni ellene, akadtak olyan fiatalok, akik éppen a szipuzásról tartott elrettentő iskolai előadások után nyúltak először a ragasztótubushoz. Részletek a magazinban.

Téli számunkban továbbá bemutatjuk a magyar labdarúgás születését, a 90 éve történt soproni népszavazást, mely után Sopron kiérdemelte a leghűségesebb város címet, valamint megemlékezünk Kozmai István altábornagyról is, aki helytállt a harcmerőkön, azonban jogtalanul mégis kivégeztette a Rákosi-rezsim.

A kastélyok szerelmeseit a kishomokosi Szirmay-kúriába kalauzoljuk, a képzőművészet rajongóinak pedig a zirci főszékesegyház átfestett freskóinak történetét mutatjuk be, de emellett a gyereknevelés korszakos kérdéseivel is foglakozunk különböző műalkotások tükrében. És hogy a magyar ember meddig eszik, kiderül Ragu rovatunkból.

A tavaszi lapszám megérkezéséig ezúttal 8 múzeumot fedezhetnek fel magazinunkkal ketten, csupán egy jegy áráért.

Az ünnepek közeledte alkalmából a Múlt-kor szerkesztősége különleges karácsonyi csomagot készített a második évfolyam lapszámaiból. A csomag most kedvezményes áron (4900 Forint) rendelhető meg kizárólag a szerkesztőségen keresztül ([email protected]).

A Múlt-kor történelmi magazin legújabb száma december 2-től kapható az újságárusoknál!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete