Székely történelmi textíliákat restaurálnak Budapesten

A megállapodás értelmében az Iparművészeti Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum közös kiállításokat is létrehoz, valamint együttműködik az ezekkel kapcsolatos kutatásokban és restaurálásban.

Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a közös munkára jó alkalmat ad, hogy a Székely Nemzeti Múzeum raktáraiból előkerült hét oszmán-török szőnyeg és hét miseruha a 16-17. századból, amelyeket korábban világháborús veszteségként tartottak nyilván.

Vargha Mihály, az erdélyi múzeum igazgatója felidézte, hogy a sepsiszentgyörgyi gyűjtemény anyagát mentendő a II. világháború idején a műkincseket vonatra rakták, Zalaegerszegnél azonban a vagonokat bombatalálat érte. Meg voltak győződve arról, hogy a múzeumi tárgyak elpusztultak, de nemrég, a raktárak rendbehozatalakor megtaláltak olyan érintetlen ládákat, amelyekben textíliák voltak. Ezek restaurálásához az Iparművészeti Múzeum segítségét kérték.

Takács Imre főigazgató elmondta, hogy néhány hónapja munkatársaival Sepsiszentgyörgyön megnézte az anyagot, a hét török szőnyeg igen töredékes állapotban van, és a hét miseruha - amelyet török kaftánból varrtak, mivel az erdélyi főurak, ha a török szultánnál vagy vezéreinél jártak, ajándékba kaftánt kaptak - szintén komoly restaurálásra szorul.

Ez több éves folyamat lesz, amelyhez most egyenlőre pályázati lehetőségek után kutatnak. Ha a restaurálással elkészülnek, három-négy év múlva kiállításon mutatják be mindkét múzeumban a történelmi kincseket - tette hozzá a főigazgató. Megállapodás született több olyan kiállítás előkészítéséről is, amely a két múzeumban őrzött anyagot mutatnák be. A tervek között szerepel az erdélyi úri hímzéseket, illetve Sovánka István szecessziós üvegművészetét bemutató tárlat is.

Emellett az Iparművészeti Múzeum megkezdte - erdélyi magyar, román és német szakemberek bevonásával - egy nagyszabású, a történeti Erdély művészetét bemutató kiállítás előkészítését, amely az erdélyi püspökség és egyházszervezet kialakításától, a 11-13. századtól az erdélyi szász városok ötvösművészetének aranykoráig, a 17. századig, az Erdélyi Fejedelemség megszűnéséig mutatja be a régió művészetét. A fennmaradt emlékek igen nagy százaléka iparművészeti tárgy, elsősorban ötvösművek, de a kiállításon szerepelni fognak festmények, szobrok, valamint az építészeti alkotásokat megidéző rajzok, makettek is.

A kiállítást, amelynek anyagát a két múzeum gyűjteményéből válogatják össze, várhatóan 2013 végétől vagy 2014 tavaszától láthatja a budapesti, majd később a sepsiszentgyörgyi közönség, de tárgyalások folynak az anyag bemutatásáról más európai helyszíneken is - jegyezte meg Takács Imre.

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a két múzeum együttműködése kapcsán úgy fogalmazott: "egy közös múltunk van, a két múzeum a múlt kincseinek őrzőhelye, és ami a múltban együvé tartozott, össze fog nőni ismét." A sajtótájékoztató végén Takács Imre és Vargha Mihály Szőcs Géza és az újságírók jelenlétében írta alá a hosszú távú együttműködési megállapodást.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?