Október 6: megemlékezések országszerte és külföldön - összefoglaló
2011. október 7. 14:23 MTI
Országszerte és külföldön is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk napján, amelyet 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánítottak.
Korábban
Az összefogás és a magyar nemzethez tartozás vállalásának fontosságát hangsúlyozták a gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.
Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, s a templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.
Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. Ott elmondott beszédében Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyi államtitkár az aradi vértanúk példamutatása kapcsán a magyar nemzethez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, utalva a helyi magyar közösség számára is fontos, Romániában október 21-től 31-ig tartó népszámlálásra.
Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében ugyancsak az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. "A közös célokért össze kell fognunk. Az összefogás kényszerűsége igaz itt, Erdélyben, a Székelyföldön, a Partiumban, igaz a Kárpát-medencei magyarságra, hiszen közösen tudunk jövőt építeni, máskülönben szétesünk" mondta.

Calin Bibart, Arad megye prefektusa rövid beszédében arról szólt, hogy optimizmusra ad okot az egyesült Európa, az aradiak pedig példát mutatnak az egymás iránti tiszteletből.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere beszédében a kivívott jogok fontosságát hangsúlyozta. Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.
A vajdasági magyarok szerdán Zomborban, Schweidel József honvédtábornok szülővárosában emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, Nagybecskereken pedig Lázár Vilmos aradi vértanú, honvédtábornok emléktábláját koszorúzták meg.
Az aradi vértanúkra emlékezve közjogi méltóságok jelenlétében Budapesten csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A megemlékezésen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője. A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk neveit.
A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós a fővárosi Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen. A nemzeti erőforrások minisztere úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá.
Réthelyi Miklós kiemelte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe is.
Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten. Réthelyi Miklós felidézte: a megtorlás annak idején főleg a politikai és katonai elit tagjai ellen irányult, a cél nemcsak az elrettentés volt; az osztrák hatalom meg akarta fosztani az országot politikai és katonai vezetőitől, hogy Magyarország képtelen legyen egy újabb szabadságharcra. Ezután több mint 100 év múlva, 1956-ban jött el újabb szabadságharcunk - hangsúlyozta a miniszter.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap