Tanulmánykötet jelent meg Szabó Lőrincről

Kabdebó Lóránt elmondta: a Ráció Kiadó gondozásában kijött kötet két fejezetre bomlik. Az elsőben, amelynek a Filológiai mesék címet adta, kiadástörténeti, életrajzi kutatásainak eredményeit osztja meg az olvasókkal. A rövidebb, Poétikai mesék című fejezetben a kései Szabó Lőrincre koncentrál.

"Az irodalomelmélet többnyire az 1932-es Te meg a világ című kötetet szokta kiugratni az életműből. Az idő múlásával azonban nekem egyre fontosabbnak tűnik a Harc az ünnepért és a Tücsökzene költője" - fogalmazott a kutató, megemlítve, hogy később önálló monográfiában is szeretné kifejteni érveit.

Mint felidézte, Szabó Lőrinc református értelmiségi családból származott, ám később mégis ateistának vallotta magát. "Az ateizmus bugyrából különböző vallások meséin keresztül érkezett vissza a bibliához, az ima gyönyöréhez" - fogalmazott az irodalmár, aki a vallások között megemlítette a buddhizmust és az iszlámot. Kabdebó Lóránt megjegyezte: mindezek kellettek ahhoz, hogy a költő eljusson "az emberi létezés metafizikai vágyódásainak verssé formálásához".

Az első fejezetről a kutató elmondta: ebben főleg kiadástörténeti és életrajzi részleteket oszt meg az olvasókkal "emberi fogyasztásra alkalmas" módon. A fejezetben ír a költő fiatalkori társasági életéről, a pályakezdő Szabó Lőrincre hatással volt stílusirányzatokról, a Verlaine-fordításkötet megjelenéséről vagy például arról a Remarque-regényfordításáról, amely egy napilapban jelent meg folytatásokban. Itt olvasható egy érdekes történet Szabó Lőrinc utolsó drámafordításáról is.

"Illyés Gyula szerkesztette 1954-ben a Moliére-összest. A Nők iskoláját ketten is fordították: Vas István és Heltai Jenő. Amikor nem tudták eldönteni, kié kerüljön be a kötetbe, Illyés felszólította az éppen Tihanyban nála vendégeskedő Szabó Lőrincet, hogy egy hónap alatt ültesse át magyar nyelvre a művet" - mesélte az irodalmár, aki szerint a megfeszített munkatempó is hozzájárulhatott a költő második infarktusához.

Kabdebó Lóránt kitért arra, hogy Szabó Lőrinc a rendszerváltás "szellemi felszabadulásának" egyik nyertese. "Két ikercsillag ragyogott akkor az irodalomelméletben: Szabó Lőrinc és József Attila" - fogalmazott a kutató, aki szerint a két életmű tudományos vizsgálata rávilágított a két világháború közti magyar költészet világirodalmi rangjára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt