Edvard Munch új megközelítésben Párizsban

A 140 alkotást felölelő tárlaton mintegy hatvan festmény mellett ötven fotó, rajzok, meglepő kisfilmek és a művész néhány kevéssé ismert szobra is megtekinthető. A tematikusan bemutatott művek nagy része az oslói Nemzeti Múzeumból, az oslói Munch Múzeumból és a bergeni Művészeti Múzeumból érkezett Párizsba.

Munch legismertebb festménye, az 1893-ban festett Sikoly című expresszionista alkotás nem látható Párizsban, ellenben A beteg gyermek, A csók és a Vámpír más huszadik századik művekkel együtt megtekinthető azon a kiállításon, amely arra akarja ráirányítani a figyelmet, hogy Munch mennyire modern alkotó volt.

"Finomítani szeretnék azon az imázson, amely Munchról kialakult, akit a szorongás, a melankólia, a befelé fordulás festőjeként tartanak számon, olyan művészként, akit csak a belső világ ábrázolása érdekelt" - hangsúlyozzák Angela Lampe és Clément Chéroux, a kiállítás kurátorai. "Festészete nagyon modern abban az értelemben, ahogy a filmből, a fotózásból vagy a modern színházból átemelt elemeket, vagy ahogy a XX. század művészeti koncepcióit használta, az ismétlést, az önéletrajzot vagy az önarcképet" - mondta a France Info hírrádióban Clément Chéroux.

Edvard Munch nagyon sokat utazott, ismerősei szerint festés közben állandóan rádiót hallgatott, gyakran járt moziba, 1902-ben vett egy fényképezőgépet és nagyon érdekelte a körülötte lévő világ, amiről festményei is tanúskodnak, mint például a második világháború által ihletett munkái.

Edvard Munchot a művészettörténet a 19. századik második felének egyik legjelentősebb szimbolista és pre-expresszionista festőjeként tartja számon, pedig műveinek háromnegyedét a 20. században készítette. 1863-ben született, s 1944-ben halt meg, ugyanabban az évben, mint Vaszilij Kandinszkij vagy Piet Mondrian. "Modern művész, aki kora modernitásának egyik legjelentősebb képviselője" - vallják a kurátorok.

Munch, ahogy ismerjük címmel a kiállítás egy rövid áttekintéssel kezdődik a festő legismertebb műveiből. Ebben a teremben olyan remekművek láthatók, mint például a Pubertás (1894) vagy a Lányok a hídon (1902). A többi teremben hasonló témájú, de később készült munkák kerültek kiállításra, amelyeken keresztül megfigyelhető, hogy Munch ugyanazt a témát többször megfestette. A Vámpír című festménynek például tíz, A beteg gyermek című műnek pedig hat változata is látható.

A Munch-kiállítás január 9-ig tekinthető meg Párizsban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?