Visszatérnek a régészek Irakba

A legtöbb külföldi régészküldöttség a 12 ezer régészeti lelőhelyet magában foglaló Kurdisztánt választja, amely három évtizeden át tartó háborúk és szankciók miatt eddig nehezen megközelíthető volt a kutatók számára.

A külföldiek figyelemmel kísérik a helyzetet, de kevesen utaznak Bagdadba – mondta el Christine Kepinski francia régész, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) kutatási igazgatója. Hozzátette: egyre többen vannak, akik Kurdisztánba utaznak. 2006 óta cseh, olasz, brit, holland, görög, francia és német régészek jártak a térségben.

A németek 2009 óta az erbíli citadella közelében folytatnak ásatásokat – mondta el Margarete van Ess, a Német Régészeti Intézet keleti főosztályának kutatási igazgatója. 2002-ben Kepinski és van Ess részt vett Irakban az 2003-as amerikai invázió előtti utolsó külföldi ásatásokban: a franciák a Bagdadtól 400 kilométerre északnyugatra fekvő Sindzsárban, a német csapat pedig a dél-iraki Urukban dolgozott. Az iraki régészetre már akkoriban is súlyos csapást mért az iráni-iraki (1980-1988) és a Kuvait elleni háború (1990-1991).

A külföldiek nemcsak azért választják most Kurdisztánt, mert nagyrészt feltáratlan terület, hanem mert ezt az észak-iraki autonóm régiót megkímélte az országot 2003 után elárasztó erőszakhullám. Néhányan már délen is szerencsét kívánnak próbálni, például Franco d’Agostino olasz filológus, a római La Sapienza Egyetem tanára. A Násziríja melletti Abu-Tubajrában tervezi az őszt eltölteni. Ez lenne az első külföldi ásatás Dél-Irakban 2003 óta.

Az ásatás helyszíne egy, az i.e. III. évezredtől a II. évezredig lakott városé, amelynek a feltárása révén jobban meg lehetne ismerni az újsumér kor különböző városai közötti kapcsolatot, abból az időszakból, amikor Úr volt Mezopotámia legnagyobb városa. Az ásatás azonban „politikai tett” is egyben a professzor szerint. „Nagyon fontos, hogy megmutassuk: a külföldi csoportok visszatérhetnek, túltehetik magukat a félelmeiken és megbízhatnak az irakiakban” – mondta d’Agostino.

Zí Kár, ahol az ásatás helyszíne van, jelenleg az egyik legstabilabb iraki tartomány, de a biztonság továbbra is aggasztja az olasz tudóst. Ha gond van, az összes ásatást újabb húsz évre elhalasztják.

A 19. században az ókori Mezopotámiában heves konkurencia dúlt a brit és a francia régészek között, még mielőtt a németek, az amerikaiak és sok más ország kutatói bele nem kapcsolódtak a kincsvadászatba. Egy nyugati diplomata szerint fennmaradt a „gyarmatosító logika”, amikor a régészek teletömött bőröndökkel vitték a régiségeket a múzeumaik számára, az iraki hatóságok azonban gondosan őrködnek azon, hogy a feléledő régészetben immár az együttműködés elve legyen a meghatározó.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike