Senki sem lakott a legelső házakban

A világ első települései közel 12 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a Közel-Keleten. A régészek egész mostanáig úgy gondolták, hogy a kőből és vályogtéglából emelt házakban az első földművesek laktak, akik ekkortól adták fel a vadászó-gyűjtögető életmódot. Egy Jordánia déli részén felfedezett hatalmas épületegyüttes azonban arra szolgálhat bizonyítékul, hogy ezen építményekben még senki sem élhetett. A kutatók szerint mindez akár azt is jelentheti, hogy a neolitikus forradalom során a földművesek még csak a különböző szertartásokra, rituálékra és más közösségi tevékenységekre gyűlhettek össze, és csak később kezdtek el együtt élni.

A legkorábbi, 11700 éves neolitikus települések ugyanis igen kicsik voltak, és több különböző méretű és alakú épületből álltak. A szíria Dzserf el Ahmarban például raktárépületek és hatalmas kör alakú házak is voltak, míg a 11 ezer éves Göbekli Tepében talált kőmonolitok a kutatók szerint egy szertartási központ részei lehettek. Ezt erősíti meg az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences - PNAS) most megjelent tanulmányában Bill Finlayson és Steven Mithen is, akik a Jordánia déli részén kiásott, 11600 és 10200 évvel ezelőtt lakott Wadi Faynan 16 (WF16) nevű régészeti helyszínt mutatták be.

Az itt felfedezett 22X19 méteres, agyagtéglákból emelt épület ugyanis még a kutatókat is meglepte: a 075-ös kódnevű építmény bár hasonlít a korábban felfedezett házakra, ám azoknál legalább háromszor nagyobb lehetett. A földön talált mélyedések egy részében a termesztett növényeket őrölhették meg, míg a kisebb lyukakba a tetőt tartó cölöpök kerülhettek. A kutatók emellett még két kisebb épület maradványait is megtalálták, amelyekben a különböző élelmiszereket tárolhatták.

Ami szintén különös volt, hogy egyetlen lakóházat sem fedeztek fel a közelben: a kutatók ezért azzal érvelnek, hogy a legkorábbi települések még nem azért épültek, hogy ott tartósan éljenek, és az emberek csak a termés feldolgozása és a rituális szertartások miatt gyűlhettek össze meghatározott időnként. A rituális szertartási központ nélkülözhetetlen volt: az itt összegyűlő munkaerő nélkül lehetetlen lett volna bármit megtermelni.

A kutatók annak nem lelték nyomát, hogy a korai földművesek hol élhettek: a cikk szerint valószínűleg valahol a közelben, ám a szabad téri neolitikus táborok nyomát szinte lehetetlen lenne megtalálni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
• A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
• Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
• Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
• Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
• Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
• Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?