Kőbevésett intelmek: évszázados cunamifeliratok Japánban

"Őseink ismerték a szökőárak borzalmait, és azért állították ezt a követ, hogy figyelmeztessenek bennünket" - mondta a The New York Times riporterének a 64 éves Kimura Tamisige, Anejosi falu vezetője.

Japán partjainál több száz úgynevezett cunamikő található, egyesek közülük hatszáz évvel ezelőtt készültek, csendes tanúságaként a pusztításoknak, amelyeket a korábbi halálos hullámok okoztak a földrengések által gyakorta sújtott országban. Ilyen sima kövek, amelyek elérhetik akár a háromméteres magasságot is, sokfelé láthatók Japán leginkább veszélyeztetett, tagolt északkeleti partjain.

Egyesek olyan régiek, hogy a beléjük vésett írásjelek már elkoptak, a legtöbbjüket azonban mintegy száz éve emelték két halálos szökőár után, amelyek közül az 1896-os 22 ezer embert ölt meg. Jobbára csupán azt tartalmazzák, hogy súlyos földrengés esetén minden mást félbehagyva azonnal magasabb helyen kell menedéket keresni. Mások felsorolják az áldozatok számát is, vagy éppenséggel megjelölik a tömegsírok helyét.

Egyes köveket elsodort helyükről a márciusi cunami, amely a tudósok szerint a legnagyobb Japánra lesújtó tengerár volt a hatalmas dzsogani földrengés óta, amelynek nyomán a szökőár hullámai több kilométernyire behatoltak a szárazföldre az ott lerakott homokhalmok tanúsága szerint.

Anejosi falu cunamiköve az egyedüli, amely kifejezetten jelzi, hová épülhetnek házak és hova nem, de sok helységnév is láthatólag arra utal, hogy a település biztonságban van a tenger hullámaitól. Nokorija például azt jelenti: A Túlélők Völgye, Namivake pedig azt: A Hullám Pereme. Az utóbbi település az óceántól mintegy öt kilométerre fekszik, a szakértők szerint odáig jutott el a pusztító 1611-es cunami.

"Az idő múlásával az emberek mindent elfelejtenek, míg csak nem jön egy újabb szökőár, amely megint tízezer halálos áldozattal jár" - vélekedett Jamasita Fumio, egy Ivate prefektúrabeli műkedvelő történész, aki már tíz könyvet írt a cunamikról. A modern Japán azonban bízott abban, hogy a fejlett technológia és a magasabb partvédő gátak képesek megóvni a sebezhetőbb területeket is, és figyelmen kívül hagyta ezeket az ősi figyelmeztetéseket.

A régi kövek és más hagyományok mindamellett Jamasita és más szakértők szerint is hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek tudatában legyenek a szökőárveszélynek, és például részt vegyenek az évente megtartott kiürítési gyakorlatokban. Ez a felkészülés fontos szerepet játszott abban, hogy a halálos áldozatok száma nem lett sokkal nagyobb.

Anejosiban a cunamikő felirata kifejti, hogy "a magasra épített település békét és boldogságot biztosít leszármazottainknak". Kimura, a faluvezető szerint a feliratok "olyan előírások a felmenők részéről, amelyeket senki sem mer áthágni". Az egy méter 20 centi magas kő annak az egyetlen útnak az oldalán áll, amelyen a cédrusfákkal szegélyezett völgyben fekvő falut meg lehet közelíteni. A kőtől lefelé friss kék festékvonal jelöli az úton, hogy meddig hatolt a tengerár. Egy egyetemi kutatócsoport a napokban kimutatta, hogy a hullámok Anejosinál érték el a legnagyobb magasságot: 40,3 méter magasra jutottak, és ezzel meghaladták Japán korábbi rekordját, amelyet ugyancsak az Ivate prefektúrában az 1896 évi cunami ért el 39,6 méterrel.

Közvetlenül a festékvonal alatt a völgy a teljes pusztulás képét mutatja. Oldaláról a víz kitépte a fákat és elsodorta a földet, csak a meztelen sziklát hagyva maga után. A falu kis halászkikötőjéből semmi sem maradt a megtépázott védőfal kitépett tömbjein kívül, amelyek a kis öböl különböző pontjaira sodródtak.

Kimura, aki a cunamiban elvesztette halászhajóját, elmondta az amerikai lapnak, hogy a falu először az 1896-os tengerár után költözött feljebb a völgyben - azt a cunamit mindössze ketten élték túl. A faluba új emberek jöttek, és a közösség néhány év múlva visszatelepült a partra, hogy aztán az 1933-as szökőár, amely csak négy lakóját hagyta életben, ismét elpusztítsa. Ezt követően véglegesen áthurcolkodtak a völgy magasabb pontjára, és felállították a cunamikövet. Anejosi harmincnégy mai lakója közül senki sem tudja, hogy ki állította a feliratot, amely szerintük egyszer már megmentette a falut egy hasonló óriáshullámtól az 1960-as cunami idején.

Egy anya és három gyermeke márciusban így is a feltámadt tenger áldozata lett egy szomszéd falu határában. Az anya a földrengés után az ottani elemi iskolához hajtott, és még elhozta oda járó három gyerekét, ám ezután végzetes hibát követett el: a tengerparti úton indult haza autójával éppen akkor, amikor odaért a vízáradat. A falu jobbára idős lakói most sajnálják, hogy a régi kövek figyelmeztetésének fényében, amelyet pedig tiszteletben tartottak, nem magyarázták el megfelelően a fiatalabbaknak, mit kell tenni azon túl, hogy magasabban fekvő helyre építik házaikat.

A 69 éves Aneisi Iszamu, a gyerekek nagyapja szomorúan jegyezte meg: "Követtük ugyan őseink tanácsát, de a cunamikő egymaga nem menthetett meg mindentől." A legtöbb japán szemében a feliratok egy elmúlt korszak relikviái, és nyelvezetük az érthetetlenségig archaikus. Ám a régi kövek mostanában új, az internet és a tévé korához inkább illő figyelmeztetők létrehozására ösztönöznek.

Egy kutatócsoport például azt javasolta, hogy őrizzék meg a legutóbbi szökőár által elpusztított építmények romjait, hogy örökké emlékeztessenek a hullámok pusztató erejére - ugyanúgy, ahogy például a hirosimai bomba által meghagyott kupolaváz az atomháború mementója lett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája