Háztól házig: királyi családok és házasságok Nagy-Britanniából

"Editek útján”

Az Angol-Szász Krónika (Anglo-Saxon Chronicle) szerint a Wessex- (más néven Cerdic-) házat az 519 és 534 között uralkodott Cerdic királyról nevezték el, s eleinte az Anglia déli területei (Wessex) felett uralkodó királyokat értették alatta. Legismertebb uralkodója a 9. században élt I. (Nagy) Alfréd volt, aki a dán invázió visszaszorításával párhuzamosan nagyobb területekre is kiterjesztette a ház fennhatóságát.

Hitvalló Edward

A normann hódítás (1066) előtt a Wessex-ház utolsó uralkodói közé tartozott Hitvalló Edward is, aki 1045-ben Wessex-i Editet (1029-75) vette feleségül. Házasságuk azonban meddő volt, egyes egyházi krónikaírók szerint ennek oka Edward cölibátusa lehetett. A legenda szerint Edit családja, a Godwins família iránti ellenszenve miatt nem akarta ugyanis a frigyet elhálni. Amikor Edward száműzte Edit családját Angliából 1051-ben, a nőt kolostorba záratta, de a Godwinek visszatérését követően, 1052-ben visszaállították felesége státuszát, sőt, Edward belső tanácsosi körébe is bekerült.

Hitvalló Edward halála után, 1066-ban Edit bátyja, Harold Godwinson, más néven II. Harold került Anglia trónjára. II. Harold húsz éven át élt vadházasságban, ún. „dán módra” Edith Swannesha-val, akitől hat gyermeke született, az egyház azonban e frigyet nem fogadta el érvényesnek. Vitalis krónikája szerint Harold ugyan hivatalosan eljegyezte Hódító Vilmos lányát, Adelizát, de sosem vette nőül. Helyette trónra kerülését követően, 1066-ban Mercia grófjának lányát, egy másik Editet vett feleségül.

Két fiuk született, akik apjuk halála után Írországba menekülve sikertelen lázadást szítottak a normannok ellen. II. Harold tíz hónapig ült az angol trónon, mielőtt 1066. október 14-én Hódító Vilmos megölte a hastingsi ütközetben. Harold azon három angol király egyike – Oroszlánszívű Richárd és III. Richárd mellett –, aki csatában vesztette életét. Hódító Vilmos, a Normandiai-ház első uralkodójaként 1066 karácsonyán királlyá koronáztatta magát a Westminsteri Apátságban. A normann hódítást a Godwin család tagjai közül egyedül Wessex-i Edit élte túl. Férje, Hitvalló Edward mellett temették el a Westminsteri Apátságban. (A művészettörténész Carola Hicks nemrégiben Editnek tulajdonította a normann hódítást képekben megörökítő Bayeaux-i faliszőnyeget.)

A Wessex-ház utóda, a Normandiai-ház (1066-1154) nem csupán a feudális struktúra angol meghonosításáról, hanem terjeszkedését szolgáló házasságpolitikájáról is jól ismert.

I. Henrik (1068-1135) Hódító Vilmos negyedik fiaként az 1100-ban „végzetes vadászbalesetben” elhunyt fivérét, II. Vimost követte a trónon, meglehetősen különös körülmények közt. (Különös egybeesés: Hódító Vilmostól éppen legkisebb fia, Henrik nem örökölt sem koronát, sem hercegséget, s testvére, II. Vilmos „véletlen” vadászbalesetét követően éppen ő volt a „közelben”, hogy a wincesteri kincstárat és a koronát magához vegye, s királlyá koronáztassa magát, mielőtt másik bátyja, Robert visszatér a kereszteshadjáratból, hogy aztán Robertet, Normandia hercegét is legyőzve újraegyesítse Angliát és Normandiát 1106-ban.)

Adeliza

A krónikások I. Henriket „tanult”, illetve az „igazság bajnoka” jelzőkkel illetik, melyek latin és jogi műveltségére utalnak, s az igazságszolgáltatási reformjára emlékeztetnek. I. Henrik ambiciózus politikájába illik, hogy 1100-ban feleségül vette a skót király lányát, Editet, s e friggyel egyesítette a régi angol és az új normann vonalat. A normann urak elégedetlenségét látva Edit nevét Matildára változtatta, míg I. (Normandiai) Henrik az angol-szász népesség számára vált elfogadhatóbbá e házasság révén. Négy gyermekük született Matilda 1118-ban bekövetkezett haláláig, ám egyetlen fiuk hajószerencsétlenségben meghalt.

Henrik 1121-ben újranősült, feleségül véve a brabanti herceg lányát, Adelizát, ám házasságuk gyermektelen maradt. Fiú örökös híján I. Henrik feleskette a nemességet lánya, Matilda, V. Henrik német-római császár özvegyének angol trónutódlására. Henriknek amúgy több, mint húsz fattyúgyermeke született számos szeretőjétől, s ezzel rekordtartónak számít a házasságon kívüli angol királyi sarjakat illetően. Gyermekeit rangra emelte, akik ezáltal később politikai-diplomáciai szerepet játszottak Henrik ambiciózus terveinek megvalósításában, s a birodalom összetartásában.

1. "Meghalt a király, éljen a király"
2. "Editek útján”
3. "Idegen asszonyok hozományai a Plantagenet-házban"
4. II. Richárd gyümölcstelen házasságai
5. A Lancaster-ház: az „őrült” VI. Henrik (1422-1461) házassága és lemondatása
6. A York-ház: IV. Edward (1461-1483) rangon aluli angol frigye
7. A Stuartok uralma
8. A Hannoveri-ház

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének